Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
313.34
bux:
150350.79
2026. augusztus 14. péntek Marcell
Nyitókép: David Fernández / Veol

Tényleg megeszik a műanyagszemetet a tengeri madarak

Így a műanyaghulladék aztán visszakerül a táplálékláncba.

A tengeri madarak több mint felének szervezetében talált műanyag kémiai alkotóelemeket egy nemzetközi kutatócsoport.

Japán és hat másik ország 18 egyeteme és kutatóintézete vizsgálta a világ 16 különböző helyszínén 32 tengeri madárfaj 145 egyedénél a farcsíkmirigy-váladékát. 76 egyednél, tehát a vizsgált példányok 52 százalékánál találták meg a műanyagok különböző adalékanyagait.

A tudósok eredményeikről az Environmental Monitoring and Contaminants Research című tudományos lapban számoltak be.

A madarakban talált adalékanyagok között volt két égésgátló és hat stabilizátor, amelyek azt akadályozzák meg, hogy az ultraibolya-sugárzás károsítsa a műanyagot. Ilyen adalékanyagokat találtak

  • csíkos vészmadárban (Calonectris leucomelas) a japán Niigata prefektúrához tartozó Awashima-szigeten,
  • törpealkában (Aethia pusilla) a Bering-tengeren lévő St. Lawrence-szigeten és
  • kék viharmadárban (Halobaena caerulea) a dél-afrikai Marion-szigeten.

Kemikáliákat találtak szamárpingvinben (Pygoscelis papua) is az Indiai-óceán déli részén lévő Kerguelen-szigeteken. Az UV328 nevű UV-stabilizátort megtalálták többek között a Galápagos-szigeteken is.

Műanyagot is észleltek egyes madarakban, például a hawaii viharmadár (Pterodroma sandwichensis) és a Nyugat-Ausztráliában élő piroslábú vészmadár (Ardenna carneipes) gyomrában. Mindkét esetben

nagy koncentrációban találtak adalékanyagokat is az állatok szervezetében.

A szakértők becslései szerint a madarak 30 százaléka a műanyag közvetlen elfogyasztásával halmozta fel szervezetében a vegyi anyagokat, míg a többiek vélhetően táplálékukkal együtt, közvetve vették magukhoz őket.

"A világ tengeri madarai egyre nagyobb mértékben nyelnek műanyagot. Sürgősen át kell állni sokkal kevésbé mérgező adalékokra, amelyek nem halmozódnak fel az élő szervezetben" - mondta Takada Hidesige, a Tokiói Mezőgazdasági és Műszaki Egyetem professzora, aki nem vett részt a kutatásban.

Címlapról ajánljuk
Mi lesz az afrikai sertéspestisből Baranyában, Somogyban? – Pláne, ha újra itt a lépfene!

Mi lesz az afrikai sertéspestisből Baranyában, Somogyban? – Pláne, ha újra itt a lépfene!

Nemes Imre országos főállatorvos részletesen válaszolt az InfoRádió kérdéseire péntek reggel. Fontos tudni, hogy a sertéspestis által érintett állományt azonnal leölték, a lépfene pedig már 80-100 évig is a helyén marad és fertőzhet akár embert is, de állományról állományra nem terjed, a járvány is kizárható, hiába vannak minden évben esetek. Vakcina is van.

„Isten kezében vagyunk” – magyar idegenvezető a horvátországi erdőtűz közvetlen közeléből

Az ország történetének legsúlyosabb erdőtüze pusztít Horvátországban. A térségből ezer helyi lakost és turistát menekítettek ki, köztük 58 magyart, 36 ember megsérült, heten életveszélyes állapotban vannak. 45 magyart egy sportcsarnokban helyeztek el.
inforadio
ARÉNA
2026.08.14. péntek, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×