Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
Védőmaszkot és arcpajzsot viselő egészségügyi dolgozók ellátnak egy beteget a koronavírus-fertőzöttekkel foglalkozó intenzív osztályon egy bergamói kórházban 2020. november 3-án.
Nyitókép: Ellátnak egy beteget a koronavírus-fertőzöttekkel foglalkozó intenzív osztályon egy bergamói kórházban 2020. november 3-án. MTI/ANSA/EPA/Filippo Venezia

Kiderült, a delta miatt hányszor nagyobb az oltatlanok rizikója

Az Amerikai Egyesült Államok adatai alapján a megfertőződés esélyénél jóval jelentősebb a halálozásé.

Tizenegyszer nagyobb az esélye annak, hogy aki oltatlanul kapja el a koronavírust, az belehal a betegségbe, mint ha valaki immunizálva fertőződik meg azzal, írja az ABC News. Ennek értelmében az oltás még mindig nagyon nagy mértékben csökkenti a megfertőződés és a súlyos megbetegedés rizikóját.

A CDC weboldalán közölt adatok alapján augusztus 29-én 100 ezer emberre 0,74 koronavírusos halálozás jutott az oltottak esetében, míg oltatlanok körében 9,14. Megbetegedések terén is jelentős a különbség: 113,66 friss eset jut 100 ezer oltottra, míg ugyanennyi oltatlanra 665,74, ez a különbség tehát hatszoros.

A betegség halálozási aránya minden korcsoportban magasabb volt a be nem oltott népesség körében.

A 80 éves és idősebb amerikaiaknál volt a legmagasabb az egy főre jutó halálozási arány a teljesen beoltottak között, bár a halálozási kockázatuk körülbelül 5,7-szer alacsonyabb volt, mint az ugyanabban a korcsoportban lévő be nem oltott társaiké.

A CDC megjegyzi, hogy a védőoltás csökkenti a megfertőződés kockázatát és segít megvédeni mindenkit a súlyos betegségtől akkor is, ha mégis elkapná a kórokozót.

A CDC folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a vakcinák mennyire hatékonyak: az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a koronavírus elleni vakcinák csökkentik a megbetegedés kockázatát, különösen a súlyos esetekét kockázatát azok körében, akiket teljes mértékben beoltottak.

Mivel a vakcinák nem képesek 100 százalékos hatékonysággal megelőzni a fertőzést, a teljesen beoltott emberek egy része elkaphatja a koronavírust. Ezeket az eseteket áttöréses eseteknek is nevezik.

A magyar hivatalos tájékoztatásban továbbra is az szerepel, hogy a beoltottak kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg, és a betegség lefolyása az oltottaknál általában jóval enyhébb.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
„Rám most nem a parlamentben van szükségünk” – Orbán Viktor visszaadja a mandátumát

„Rám most nem a parlamentben van szükségünk” – Orbán Viktor visszaadja a mandátumát

Gyökeresen átalakul a Fidesz parlamenti frakciója, hétfőn alakul meg az új, vezetője Gulyás Gergely lesz – közölte Orbán Viktor, aki visszaadja mandátumát is. „Rám most nem a parlamentben, hanem a nemzeti oldal újjászervezésében van szükségünk” – hangsúlyozta.

Szabó Olivér Norton: leghamarabb 2050-ben lehet ember a Marson

Leghamarabb 2050-ben léphet ember a Mars felszínére – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza. Szabó Olivér Norton szerint legalább ennyi idő kell, hogy egy ilyen, várhatóan a Holdról indítandó küldetés minden előfeltétele teljesüljön.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

Brüsszel az új energiaválságot nem elsősorban csővezetékek és tankerek drámájaként, hanem a versenyképességet romboló ársokként írja le: Európa importált fosszilis függősége minden geopolitikai rezdülésnél azonnal a számlákban és a termelési költségekben jelentkezik. Az Európai Bizottság rövid távon koordinált, célzott védőintézkedésekkel tompítaná az ütést, miközben azt üzeni, hogy az általános, mindenkire kiterített támogatási modellek – a magyar rezsicsökkentés logikája – túl drágák és rosszul céloznak egy újabb árhullámban. A tartós kiutat gyorsított tisztaenergia-termelésben, villamosításban, hálózatfejlesztésben és energiahatékonyságban látják, mert az áramtermelés „tisztulása” önmagában még nem húzza ki a fűtést, a közlekedést és az ipari hőt az olaj–gáz szorításából. A tét végső soron az, hogy Európa a következő sokkot ismét támogatásokkal próbálja-e túlélni, vagy a válságot egy kevésbé sérülékeny energiarendszer felé toló kényszerré tudja-e formálni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×