Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A 2020. június 17-én közreadott képen a CureVac német biotechnológiai vállalat logója a cég frankfurti irodaházánál 2020. március 15-én. Sajtójelentések szerint a CureVac elkezdi az általuk kifejlesztett koronavírus elleni oltás klinikai tesztjeit.
Nyitókép: MTI/EPA/Armando Babani

Vége a CureVac koronavírus-vakcinájának

A rossz teszteredmények miatt a német gyártó nem fejleszti tovább az oltását, amelyből Magyarország is rendelt félmillió adagot.

Nem fejleszti tovább koronavírus elleni oltóanyagát, és az Európai Gyógyszerügynökséghez beadott engedélykérelmét is visszavonta a CureVac – írja a hvg.hu.

A német biotechnológiai cég mRNS-oltásáról júniusban derült ki, hogy mindössze 48 százalékban hatékony a koronavírus ellen. A kiábrándító számok 40 ezer önkéntes tesztelése nyomán derültek ki. Az alanyok európaiak és latin-amerikaiak voltak. A cég ennek ellenére akkor még úgy döntött, hogy nem adja fel az európai engedélyeztetést, a Moderna és a Pfizer koronavírus elleni oltásainak térnyerése miatt azonban most jobbnak látták befejezni.

A CureVac egyúttal felmondta az Európai Bizottsággal kötött előzetes vételi megállapodását is. A vállalat 405 millió dózist szállított volna oltóanyagából az Európai Uniónak, Magyarország ebből félmillió dózist rendelt.

A vállalat ugyanakkor a GlaxoSmithKline-nal közösen nemrég közösen kezdték meg egy új Covid-vakcina klinikai vizsgálatát, mely a Covid–19 és az influenza ellen is hatékony lenne.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×