Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Nyitókép: Pexels.com

Itt a figyelmeztetés: az idősekre továbbra is vigyáznunk kell

Az idősebb emberek szervezetében kevesebb antitest termelődik a koronavírus ellen, így veszélyeztetettebbek maradnak a variánsoktól még akkor is, ha be vannak oltva.

Bár a vakcinák a megfertőződés és a súlyos megbetegedés kialakulásával szemben hatásos védelmet nyújtanak minden életkorban, egy friss kutatás arra is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírussal való megküzdésben nagy szerepet játszó antitestekből kevesebb termelődik az idősebbek szervezetében. Fikadu Tafesse immunológus, a kutatás vezetője szerint ez azt is jelentheti, hogy a variánsok jelentette veszélynek az idősek jobban ki vannak téve, mint a fiatalabbak – írja a MedicalXpress.

Az immunizáció szerepe ezáltal még jobban felértékelődik: az oltások korlátozzák a vírus terjedését, valamint újabb mutációk kialakulását, ami főként az idősek számára lényeges, hiszen a vizsgálat eredményei szerint ők jobban ki vannak téve annak, hogy oltottként megfertőződjenek.

"Minél több ember kap védőoltást, annál kevesebb vírus kering – mondta Tafesse. –

Az idősek nincsenek teljesen biztonságban csak azért, mert be vannak oltva; a körülöttük lévő embereknek is be kell oltatniuk magukat.

Végeredményben az eredményeink azt jelentik, hogy a közösség védelme érdekében mindenkinek be kell oltatnia magát."

A kutatásban ötven ember vérét vizsgálták meg két héttel azt követően, hogy megkapták második adagjukat a Pfizer vakcinájából. A vérmintákat életkor szerint csoportosították, majd a globálisan eredetileg elterjedt vírusvariáns mellett a gamma törzsnek tették ki. A legfiatalabbak, húszas éveikben járó résztvevők mintáiban hétszer annyi antitestet tudtak kimutatni, mint a 70-82 év közöttiek csoportjáéban. A laborvizsgálatok egyértelműen azt jelezték, hogy

minél idősebb valaki, annál kevesebb antitestje termelődik

az oltás következtében.

Az eredmények rávilágítanak arra, miért fontos az idősebb emberek, valamint veszélyeztetettek beoltása.

"A vakcina a fertőzéshez képest a legtöbb idős emberben erős immunválaszt vált ki, még ha ez csekélyebb mértékű is, mint fiatalabb társaiknál" – mondta Marcel Curlin fertőzőbetegség-specialista, a tanulmány társszerzője. "Az oltás ebben a csoportban vízválasztó lehet súlyos és enyhe megbetegedés között, és valószínűleg csökkenti a koronavírus más személyre történő átvitelének esélyét" – tette hozzá.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Magyar nappaliból világpiaci fizetés – vagy a globalizáció lokalizációja

Magyar nappaliból világpiaci fizetés – vagy a globalizáció lokalizációja

Aki korábban nyugati fizetést akart, rendszerint maga is Nyugatra költözött. Az AI és a távoli munkavégzés most részben megfordítja ezt a képletet. A munkavállaló Magyarországon maradhat, miközben tudását egy amerikai vagy nyugat-európai piac árazza be. Azaz a magyaroknak többé nem feltétlenül kell elvándorolniuk a külföldi bérért.

Autópálya-koncesszió megszüntetése: itt van, mit lép a kormány először, kijött a kormányhatározat – részletek

A kormányhatározat szerint feltűnően értékaránytalan és jogilag súlyosan aggályos a koncessziós szerződés és annak módosítása, ezért Vitézy Dávidnak tárgyalnia kell a koncesszorokkal, és ha ez sikertelen, javaslatot kell tennie a koncessziós szerződés megszüntetésére.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Kiderült, min spórolnak először a megszorító kormányok – ezt a hibát nem követheti el Magyarország!

Kiderült, min spórolnak először a megszorító kormányok – ezt a hibát nem követheti el Magyarország!

Egyre több ország szembesül azzal, hogy süllyed bele az államadósság-mocsárba, nőnek a feladatai, így a kiadásai: lényegében fogy a pénze. Ezért egyre fontosabb az államháztartás rendbetétele, ami miatt  közben azonban könnyen éppen azt a kiadási tételt vágja meg, amelyből a későbbi növekedés születhet. Az Európai Bizottság gazdasági főigazgatóságának friss tanulmánya szerint a szűkülő fiskális mozgástér és a költségvetési konszolidáció különösen az alacsonyabb innovációs teljesítményű országokban fogja vissza a kutatás-fejlesztést – Magyarország pedig éppen ebbe a sérülékenyebb csoportba tartozik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×