eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Nyitókép: Pixabay

A szaglásvesztés csak tünete lehet egy sokkal súlyosabb koronavírus-károsodásnak

Hosszú távú agyszövetvesztést is okozhat a koronavírus, a szövetmegsemmisülés magyarázatot adhat arra is, miért vesztik el egyes koronavírusos betegek a szaglásukat.

Egy brit kutatás eredményei arra utalnak, hogy a koronavírus akár hosszú távú károsodást is kialakíthat a fertőzésen átesettek agyában.

"A tanulmány azt sugallja, hogy a koronavírus miatt az agyszövet egy része elpusztulhat, aminek hosszú távú következményei lehetnek.

Ezt idővel az agy kompenzálhatja, így a tünetek elmúlhatnak, de a szövetet soha nem lehet visszanyerni, ha a vírus következtében valóban elpusztult"

– mondta Scott Gottlieb, az amerikai gyógyszerengedélyeztetési hivatal egykori munkatársa, a Pfizer igazgatótanácsának tagja a CNBC-nek.

A brit kutatásban agyi képalkotó vizsgálatok eredményét vetették össze a víruson átesett betegek esetében. A fertőzés előtt, illetve után készült felvételeken olyan helyeket vizsgáltak meg, amelyek sérülésének a központi idegrendszer működésére kifejezett hatása lehet.

"Az agykérgi szövet mennyiségének csökkenése az agy olyan területein történt, amelyek közel vannak a szaglásért felelős helyekhez. Ez arra utal, hogy a szaglás elvesztése csak egy folyamatban lévő, sokkal komolyabb folyamat hatása, amely valójában az agykérgi szövetek zsugorodása" – mondta el a CNBC munkatársaként is dolgozó szakértő.

Azt, hogy a koronavírus-fertőzés esetében nagyon gyakori az agyra gyakorolt hatás, már korábbi kutatások is igazolták. A Lancetben publikált anyag szerint a túlélők harmadának agyi működésére hathat a megbetegedés, melyet alapvetően a betegség súlyosságával kötöttek össze.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×