Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Nyitókép: Pixabay

A szaglásvesztés csak tünete lehet egy sokkal súlyosabb koronavírus-károsodásnak

Hosszú távú agyszövetvesztést is okozhat a koronavírus, a szövetmegsemmisülés magyarázatot adhat arra is, miért vesztik el egyes koronavírusos betegek a szaglásukat.

Egy brit kutatás eredményei arra utalnak, hogy a koronavírus akár hosszú távú károsodást is kialakíthat a fertőzésen átesettek agyában.

"A tanulmány azt sugallja, hogy a koronavírus miatt az agyszövet egy része elpusztulhat, aminek hosszú távú következményei lehetnek.

Ezt idővel az agy kompenzálhatja, így a tünetek elmúlhatnak, de a szövetet soha nem lehet visszanyerni, ha a vírus következtében valóban elpusztult"

– mondta Scott Gottlieb, az amerikai gyógyszerengedélyeztetési hivatal egykori munkatársa, a Pfizer igazgatótanácsának tagja a CNBC-nek.

A brit kutatásban agyi képalkotó vizsgálatok eredményét vetették össze a víruson átesett betegek esetében. A fertőzés előtt, illetve után készült felvételeken olyan helyeket vizsgáltak meg, amelyek sérülésének a központi idegrendszer működésére kifejezett hatása lehet.

"Az agykérgi szövet mennyiségének csökkenése az agy olyan területein történt, amelyek közel vannak a szaglásért felelős helyekhez. Ez arra utal, hogy a szaglás elvesztése csak egy folyamatban lévő, sokkal komolyabb folyamat hatása, amely valójában az agykérgi szövetek zsugorodása" – mondta el a CNBC munkatársaként is dolgozó szakértő.

Azt, hogy a koronavírus-fertőzés esetében nagyon gyakori az agyra gyakorolt hatás, már korábbi kutatások is igazolták. A Lancetben publikált anyag szerint a túlélők harmadának agyi működésére hathat a megbetegedés, melyet alapvetően a betegség súlyosságával kötöttek össze.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×