Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Neumann-Mészáros Melinda székesfehérvári háziorvos oltáshoz készíti elő az AstraZeneca koronavírus elleni vakcináját Esze Tamás utcai rendelőjében 2021. március 17-én.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

A 75 százalékos átoltottság lehet vízválasztó

A Mayo Clinic kutatóinak nagyon pontos számítógépes modellje most azt bizonyította be, hogy az oltásoknak mekkora szerepük van az esetszámok csökkentésében és a járvány kontroll alá vonásában.

Minnesota amerikai állam példján keresztül mutatja be a program, mi a tömeges immunizáció eredménye: az oltási program segít abban, hogy az esetek ne terheljék túl az intenzív osztályokat, az immunizációnak köszönhetően nagyon sok megbetegedést és halálozást sikerült elkerülni, derül ki az esettanulmányból, melyet a MedicalXpress mutat be. A Mayo Clinic kutatói szerint ha nem léteznének oltások, akkor tavasszal a járvány csúcsán 800 ember feküdt volna intenzív osztályokon Minnesota-szerte. A modellezés során figyelembe vették az országban megjelent új variánsok nyújtotta veszélyfaktort is.

A program által modellezett betegszámnak nagyjából a felét kezelték az állam intenzív terápiás osztályain tavaly decemberben, a mostani amerikai hullám csúcsán.

"Nehéz megfejteni, hogy a mostani, emelkedett terjedési arány mekkora részben köszönhető az új változatoknak, és mekkora részben a társadalmi viselkedés változásának" - vélekednek a szerzők, de

"az okoktól függetlenül a védőoltások hiánya valószínűleg az eddigi messze legnagyobb hullámot eredményezte volna".

Ha az állam április elejére elérte volna a lakosság 75 százalékának beoltását, a tanulmány becslése szerint a 100 ezer lakosra jutó megbetegedések heti átlaga, a kórházba kerülő betegek száma és az intenzív osztályokon fekvő betegek száma július elejére jelentősen csökkenhetne.

"A modell szerint az ilyen mértékű átoltottság teljesen elnyomná a növekedést, és nagyon alacsony szintre szorítaná vissza a megbetegedéseket és a kórházi kezeléseket" - mondják a szerzők.

A világjárvány tavalyi kezdetekor a Mayo Clinic adattudósai számítógépes modellt dolgoztak ki annak felmérésére, mikor és hol alakulnak ki járványgócok. A modell pontosan jósolta meg a koronavírusos megbetegedések és kórházi kezelések időzítését, valamint nagyságrendjét, ami lehetővé tette a Mayo Clinic számára, hogy felkészüljön a betegek ellátására és a dolgozók védelmére.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×