Infostart.hu
eur:
386.99
usd:
330.42
bux:
109714.58
2025. december 19. péntek Viola
Nyitókép: Wikipédia

Rájöttek, miért halhatott ki a neandervölgyi ember

Genetikai sokszínűségének hiánya okozhatta a neandervölgyi ember kihalását egy új kutatás szerint.

Számos elmélet született arról, mi okozhatta a Homo neanderthalensis kihalását, miközben a faj látszólag szinte ugyanolyan kapacitásokkal rendelkezett, mint a Homo sapiens.

Daniel Garcia-Martínez, a spanyolországi Nemzeti Evolúciókutató Intézet (CENIEH) tudósa és kollégái több neandervölgyi egyed első nyakcsigolyáját vizsgálták. Megállapították, hogy a populáció kismértékű genetikai sokszínűséggel rendelkezett, ami korlátozta képességüket a környezet változásaihoz való alkalmazkodásra és ezáltal a fennmaradásuk lehetőségét is. Eredményeikről a Journal of Anatomy című tudományos lapban számoltak be.

A neandervölgyiek nagyjából 30 ezer évvel ezelőttig lakták az európai kontinenst, eltűnésük a tudományos világ egyik rejtélye. A faj örökítőanyagának megfejtésével meghatározták genetikai sokszínűségét, elemezték a különböző anatómiai jellemzőit fosszilizálódott maradványok segítségével - írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Klasszikus neandervölgyi maradványok lelőhelyeinek térképe (Forrás: Wikipédia/120, Teemeah)
Klasszikus neandervölgyi maradványok lelőhelyeinek térképe (Forrás: Wikipédia/120, Teemeah)

"Az első nyaki csigolya, más néven az atlasz anatómiai variánsaira koncentráltunk. Ezek a variánsok szoros kapcsolatban állnak a genetikai sokféleséggel: minél nagyobb egy ilyen anatómiai variáns elterjedtsége, annál kisebb a populáció genetikai sokfélesége" - mondta Carlos A. Palancar, a madridi Természettudományi Nemzeti Múzeum kutatója.

A Homo sapiensnél az elmúlt években alaposan megvizsgálták az atlasz anatómiai változatait. A modern embernél az atlasz 1-2 különböző anatómiai variánst mutatott az esetek csaknem 30 százalékában.

A kutatás során, amelyben a madridi Természettudományi Nemzeti Múzeum mellett a Valenciai Egyetem is részt vett, a horvátországi Krapina lelőhelyről származó három csigolyát elemezték és az asztúriai El Sidrónból származó anyagot is felülvizsgálták.

A krapinai lelőhely mintegy 130 ezer éves, míg az El Sidrón nagyjából 50 ezer éves. Krapinából származik a legtöbb feltárt neandervölgyi-maradvány. Így ezek a minták különösen értékesek a faj genetikai sokszínűségének vizsgálatát tekintve, hiszen az egyedek valószínűleg ugyanahhoz a populációhoz tartoztak - fejtette ki García-Martínez.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor brüsszeli sajtótájékoztatója: ez a csúcs egy haditanács volt

Orbán Viktor brüsszeli sajtótájékoztatója: ez a csúcs egy haditanács volt

A péntek hajnalba nyúló csütörtöki brüsszeli EU-csúcsot követően a miniszterelnök némi alvás után állt az újságírók hadának rendelkezésére. Beszámolt róla, az EU-csúcs haditanács volt, a hozzászólások 90 százaléka arról szólt, hogyan győzzük le Oroszországot. Beszélt a belgák harcáról, egy nagy nyugat-európai tévhitről a hétköznapi emberek fejében, és arról, hogy az uniós országok hogyan adnak hitelt Ukrajnának – az európai emberek fizetni fognak, a miniszterelnök szerint ez a téma elemi erővel fog feltörni Nyugat-Európában. A miniszterelnök szerint ugyanazon a rendkívül veszélyes pályán vagyunk, mint annak idején az I. világháború előtt.

Jövőre is a csehek védik a szlovák légteret

Csehország a jövő évben is részt vesz a szlovák légtér védelmében. Erről Jaromír Zůna új cseh védelmi miniszter és szlovák kollégája, Robert Kaliňák csütörtöki telefonos egyeztetésükön állapodott meg.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×