Infostart.hu
eur:
387.49
usd:
330.53
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
A Báró nevű fehér gólya (Ciconia ciconia) a Nógrád megyei Csitár határában 2017. március 4-én. A madár a legkorábban hazaérkezett jeladós fehér gólya.
Nyitókép: A Báró nevű fehér gólya (Ciconia ciconia) a Nógrád megyei Csitár határában 2017. március 4-én. A madár a legkorábban hazaérkezett jeladós fehér gólya. MTI Fotó: Komka Péter

Megcsappant a fehér gólyák száma Magyarországon

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) elkészítette az 1941-ben indult és ötévenként, legutóbb 2019-ben megismételt országos fészkelő fehér gólya felmérés adatainak összesítését. Ez alapján idén tavasszal már csak 4000 párt várhattunk haza, ami 22 százalékos csökkenést jelez az elmúlt évtizedekben 4800-5500 pár körül stabilizálódott állományhoz képest.

Az MME Monitoring Központ koordinálásával az egyesület munkatársai és önkéntesei a nemzetipark-igazgatóságok őrszolgálatával együttműködve 7376 fészkelőhelyet ellenőriztek, melynek során 2952 fiókát nevelő és 588 valamilyen ok miatt sikertelen költésű gólyapár került elő Magyarországon 2019 nyarán. A 82 pár nélküli madár és az 1396 lakatlan fészek mellett 2358 olyan fészektartót is számba vettek a szakemberek, amit valamikor a fehér gólyák számára helyeztek ki a villanyoszlopokra, de már nincs rajtuk fészekanyag – olvasható az egyesület közleményében.

Az 1940-es években a mai Magyarország területén 15-16 ezer pár fehér gólya költött.

A második világháború utánra ez felére csökkent, majd az 1960-as évek végéig folytatódó visszaesés után több évtizedre 5 ezer pár körül stabilizálódott a párok száma. Az időjárás évenkénti hatásai miatt 4800-5500 pár között ingadozó létszám

4 ezer párra csökkent 2019-re,

ami főként a Dunántúlon jellemző, ahol az elmúlt húsz évben sokfelé megfeleződött a párok száma. Az állománycsökkenés általánosnak tekinthető az alapvetően Európában fészkelő fehér gólya teljes elterjedési területén. Ennek okai között egyaránt szerepel

  • a nagyüzemi mezőgazdaság élőhelyátalakítása és a kemizálás,
  • az elektromos áramütés okozta jelentős mértékű elhullás,
  • a Mediterráneumban zajló tömeges lelövés, továbbá
  • a klímaváltozás okozta szárazodás,
  • a táplálkozóhelyek méretének és minőségének csökkenése.

Az emberkövető, alkalmazkodóképes fehér gólyák állománycsökkenését az üde, nedves gyepek megőrzésével és természetbarát kezelésével, legeltetésével, továbbá az áramütés okozta elhullás és a Mediterráneumban napjainkban is folytatott madárpusztítás további mérséklésével lehet megállítani.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×