Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Lángok pusztítják a növényzetet az Amazonas-medencében, a brazíliai Mato Grosso szövetségi államban lévő Pantanal közelében 2019. október 31-én. A Brazil Űrkutatási Intézet (INPE) szerint az idén már csaknem kétszer annyi esőerdő pusztult el Brazíliában, mint a múlt év hasonló időszakában.
Nyitókép: MTI/EPA/Mato Grosso állam kormányzata/Chico Ribeiro

Megdöbbentő összefüggésre jöttek rá a kutatók

Minden egyes modellben, amelyet használtak, erős és állandó összefüggést találtak a kutatók.

Közvetlen összefüggést találtak amerikai tudósok az amazóniai erdőirtás és a szúnyogok terjesztette malária között: ahol sok erdőt irtottak ki, nagyobb volt a fertőzések száma. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányukban Andy MacDonald, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem (UCSB) és Erin Mordecai, a Stanford egyetem kutatója azt találták, hogy a maláriás esetek gyarapodása után az erdőirtás csökkenést mutatott.

"Megállapítottuk, hogy az erdőirtás nemcsak környezetet, hanem az emberi egészséget is jelentősen veszélyezteti. Az embereket nagyon érdekli, milyen hatása van az erdőirtásnak a malária terjedésére.

Az 1970-es években Brazília ösztönözni kezdte, hogy az emberek letelepedjenek Amazóniában, ezzel kapcsolatban nagy növekedést láttunk a maláriás esetek számában"

- idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál MacDonaldot, az UCSB betegségökológusát.

A kutatók összehasonlították az erdőirtás alakulását a maláriás esetek számával. Az erdőfelületeket műholdak adatai alapján becsülték meg, a közegészségügyi adatok értékes forrásául a brazil kormány nyilvántartása szolgált. Minden egyes modellben, amelyet használtak, erős és állandó összefüggést találtak az erdőirtás és a malária terjedése között.

Több erdőirtás több maláriához vezetett, a több malária pedig az erdőirtás csökkenéséhez.

"Minden négyzetkilométernyi kiirtott erdőre mintegy hat új maláriás esettel számolhatunk. Ugyanakkor a betegség befolyásolja az Amazóniába települt lakosság egészségi állapotát, jólétét és termelékenységét: minden maláriás eset nagyjából 0,7 százalékkal kevesebb kiirtott erdőt jelent" - tette hozzá Mordecai.

Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×