Több biztonságpolitikai szakértő véleménye szerint is elkerülhetetlen, hogy bekövetkezzen a digitális világégés. Justin Fier volt amerikai hírszerző és a Darktrace kiberbiztonsági cég munkatársa szerint a háború már el is kezdődött - írja a Qubit.

Sokak számára nem titok már, hogy a Facebooktól a kínai titkosszolgálatig mindenki adatot gyűjt a felhasználókról, a kutatók szerint viszont a hírszerzésen túl valami olyasmire kell felkészülnünk, ami akár a 2001. szeptember 11-i terrortámadás vagy a hirosimai atomrobbantás szintjével lehet összemérhető.

Egy esetleges támadás az Egyesült Államok ellen olyan lenne, mint Pearl Harbor:

egyfelől ugyanúgy fogalommá válna, másfelől pedig egy elhúzódó háborúra számíthatnánk utána - fejtette ki Tarah Wheeler kiberbiztonsági szakértő.

Az eddigi - nyilvánosságra került - támadások többségének célja az információszerzés vagy a dezinformáció volt, de ez nem jelenti azt, hogy nem fog bekövetkezni valamilyen komolyabb csapás. Azt, hogy pontosan mit fognak támadni, még a szakértők is csak találgatják. Tarah Wheeler szerint ha az Egyesült Államokat vennék célba, a legvalószínűbb célpont a biztonságtechnológiai szempontból rosszabb állapotban lévő egészségügyi rendszer lenne, hozzáférhetetlenné téve az oltóanyagokat vagy mesemmisítve a gyógyszerkészleteket, esetleg a beültetésre váró embriókat. Egy jól összehangolt támadással azonban a tömegközlekedés vagy az adminisztráció is megbénítható lenne a szakértő szerint.

Az energiaszektor sincs biztonságban,

ugyanis már 2015 óta ismert, hogy több amerikai és ázsiai energiaközpontban malware-programok lapulnak, de az oroszok is támadtak már erőműveket Ukrajnában, valamint az Egyesült Államok hadserege is megpróbált már hozzáférni az orosz energiahálózathoz.

"Legalább húsz alkalommal indított támadásokat a Xenotime nevű hackercsoport amerikai erőművek ellen" - nyilatkozta egy kiberbiztonsági cég vezetője, kiemelve: az FBI figyelmeztetése szerint a célpontok között atomerőművek is szerepelnek. Egy ilyen erőmű sikeres támadásánál

az eredmény szélsőséges esetben egy új Csernobil is lehet.

A Pentagon az elhárítás mellett már a kárelhárításra is külön protokollt dolgozott ki: élesben tesztelték, hogy hogyan lehet újraindítani egy stratégiailag kiemelt objektum (például kórház vagy kormányépület) energiaellátását, ha le akarják választani azt a rendszerről.

De az áramellátás és az erőművek mellett a támadók nem feledkeztek meg a vízről sem: 2016-ban egy hackercsapat egy amerikai víztisztító üzemben megváltoztatta a folyamatban alkalmazott vegyszerek arányát. Az esetből csak azért nem lett nagyobb baj, mert a támadók nem értettek a víztisztítók működéséhez, de a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a víztisztítóban egy 1988-as rendszer működött, amelynek a feltöréséhez nem kellett szuperhackernek lenni. A víz megmérgezése mellett a gátak megnyitásával is iszonyú pusztítást lehet végezni.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió is komolyan veszi a kiberfenyegetést

A kiberháborúnak van egy szó szerint vett háborús oldala is, ami miatt a NATO aggódik egyre jobban. A modern hadviselés, de már a modern élet is elképzelhetetlen a műholdak nélkül. Ha ezeknek a működésébe piszkálnak bele és ellehetetlenítik a GPS-eket, a telekommunikációt és a megfigyelést, akkor a katonai szövetség tagországai tehetetlenek lennének.

A Chatham House brit think-tank idén júliusban megjelent jelentése szerint a NATO által használt műholdakra a legnagyobb veszélyt Oroszország és Kína jelenti, mivel a két orzság saját műholdrendszerrel rendelkezik, így nem érintené őket az amerikai GPS vagy az Európai Unió Galileo navigációs rendszerének esetleges bénulása.