A Müncheni Műszaki Egyetem kutatói Christian Stoll vezetésével kiszámították, mekkora a bitcoin ökológiai lábnyoma. A 2018 novemberi állás szerint azoknak a számítógépeknek, amelyek bitcoint állítanak elő, évente mintegy 45,8 billió (ezermilliárd) wattórára van szükségük.

A tanulmány szerint ez évente 22-22,9 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával jár,

ez Jordánia és Srí Lanka éves kibocsátása között helyezkedik el - írták a Joule című szaklap friss számában.

A bitcoin elektromos fizetőeszközt, melyet bankrendszeren kívül, közvetítő intézmény nélkül bocsátanak ki, egy Nakamoto Szatosi álnevű ember találta ki 2008-ban. Megbízhatóságáról és a biztosításról a blokklánc nevű technológia gondoskodik.

2017-ben járt a csúcson, akkor 1 bitcoin majdnem 20 ezer dollárt (5,7 millió forint) ért.

Hogy ne kerüljön túl sok bitcoin a piacra, bonyolult kriptográfiai feladványokat kell megoldani, vagyis "bányászni" kell a kriptovalutát, mint a nemesércet.

Az elmúlt években egyre komplexebb feladatokat kell megoldani ahhoz, hogy a bitcoinblokklánchoz új blokkot adhassanak.

2011 januárjában egy bitcoinbányász egy akkori, úgynevezett grafikai processzorral dolgozva arra számíthatott, hogy naponta több mint két blokkot talál. Tavaly novemberben ugyanez a bányász - a 2011-es technológiával - az egyre nehezedő feladványok miatt azzal számolhatott, hogy nagyjából 472 ezer évente talál egy blokkot.

A legnagyobb teljesítményű bányászrendszer várhatóan 21 évente talál egy blokkot.

Blokkonként 12,5 bitcoinnal számolva naponta 1800 bitcoint bányásznak.

Stoll és kollégái a a bitcoinbányászathoz való hardverek gyártóinak adatait használták, hogy az energiafelhasználást kalkulálják.

A szerverek, a készülékek és a bányászokat összekötő internetcsomópontok IP-címei alapján kinyomozták a bányászszámítógépek székhelyeit.

A székhelyek energiaellátásának összetétele alapján kiszámolták a számítógépes "bányásztanya" szén-dioxidlábnyomának nagyságát, kalkuláltak a hűtésigénnyel és a kiegészítő eszközökkel is.

Megállapították, hogy a bitcoinok nagy részét Izlandon bányásszák, ahol az áramot nem fosszilis forrásokból állítják elő.