Infostart.hu
eur:
382.43
usd:
328.23
bux:
108375.7
2025. december 8. hétfő Mária
Peking, 2018. január 13.A levegő szennyezettsége ellen védekezik maszkkal egy járókelő Pekingben 2018. január 13-án. A füstköd miatt a pekingi hatóság a második legmagasabb fokozatú, narancssárga színű riasztási fokozatot rendelték el, ami a nehézipari üzemek működésének korlátozását jelenti. (MTI/EPA/Hoou Hvi Jung)
Nyitókép: MTI/EPA/Hoou Hvi Jung

Sötét képet festett a jövőnkről Juhász Árpád

Vajon a technológia képes-e megfordítani a klímaváltozás folyamatát, és ha igen, hogyan? Az InfoRádió erről is kérdezte Juhász Árpád geológust.

A fő cél az volt, hogy vita alakuljon ki a természetkárosító ember és a negatív folyamatokat lassítani képes modern technológiák versenyfutásáról - mondta az InfoRádió kérdésére Juhász Árpád geológus azzal kapcsolatban, hogy az új technológiák, a digitalizáció miatt átalakult világ és a fenntartható fejlődés viszonya állt az idén 9. alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs középpontjában.

A találkozó egyik védnöke megnyitó beszédében kizárólag arra figyelmeztetett, hogy - amellett, hogy a tudománynak a fenti témában játszott szerepéről beszélnek -, senki ne feledje, hogy a Föld népessége robbanásszerűen növekszik. "Afrikában, ahol 50 éve jártam először és akkoriban félmilliárd ember lakta a kontinenst, most 1,1 milliárd főre nőtt a lakosság száma. Vagy mind Indiában, mind Kínában több mint 1,3 milliárdan élnek, vagyis sokkal több ember hasznosítja a természet adta erőforrásokat, ám ezek állandóan csökkennek - beleértve a legfontosabb elemeket, például a vizet, a levegőt és a talajt" - hangsúlyozta Juhász Árpád.

Valóban a technológia menti meg az embert?

A Földet leginkább fenyegető egyik probléma a geológus szerint a klímaváltozás, amelyet a természeti tényezők mellett jórészt az emberi tevékenység okoz. "Ám hiába volt a párizsi klímaegyezmény, amelyet egyébként mintegy 190 ország írt alá, úgy látszik, romlott a helyzet, mivel növekedett a légkörbe bocsájtott szén-dioxid mennyisége". Hozzátette: ebben legfeljebb az arányok tolódtak el:

az EU és az Egyesült Államok relatíve csökkentette az emissziót, ugyanakkor Kínában - a népesség növekedésével párhuzamosan - hihetetlen mértéket öltött a szén-dioxid-kibocsátás.

"Kína jelenleg is a nagyon jó minőségű feketekőszenét használja energiatermelésre. Ám Kína szerepe világviszonylatban annyira meghatározó, hogy

amíg ott nincs lehetőség legalább a stabilizálásra, addig remény sem sok van"

- mutatott rá Juhász Árpád.

A természet nem tud kompenzálni

Maga a természet nagyon kevés olyan visszahatásra reagál, amelyik az emberi tevékenységet tudná kompenzálni. A geológus szerint például amikor az ember elégeti a kőszenet, kőolajat, földgázt, akkor pillanatszerű gyorsasággal felszabadítja azt a szenet, amelyet a természet százmillió évek alatt megkötött. Így viszont azok a kompenzáló tényezők, amelyek az emberi beavatkozás előtt elegendőek voltak, már nem elégségesek, a drasztikus emberi beavatkozást nem tudják ellensúlyozni.

Kihúzzuk magunkat a saját hajunknál fogva?

Juhász Árpád felhívta a figyelmet az egyik előadásra, amelyik arról szólt, hogy a szén-dioxid-kibocsátás jó részét a mezőgazdaság produkálja a mélyszántással. Ennek révén ugyanis a talajrétegben lévő mikroorganizmusok és szerves vegyületek oxidálódnak és a légkörbe kerülnek. Ezzel együtt a talaj tápértéke csökken, a humusz mennyisége pedig redukálódik ezekben a rétegekben.

Ám ha a világ földművelésében megszűnne a mélyszántás, az millió tonnákban mérhető mennyiségű szén-dioxid visszafogását, talajban tartását jelentené.

Ehhez az kellene, hogy a nagy farmokon vagy a kis parasztgazdaságokban sekély mélységű, a talajnak csak a legfelső szintjét érintő mezőgazdasági technológiákat alkalmazzanak, amelyeknél a mélyszántás negatív hatású földművelési technológiáját el lehetne felejteni.

A változás reménye e témában szintén nagyon csekély Juhász Árpád szerint, gyakorlatilag a tudományos fantasztikum világába tartozik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Létezik egy lakásprogram Magyarországon, amiről kevesen tudnak, de családok ezreinek ad menedéket

Létezik egy lakásprogram Magyarországon, amiről kevesen tudnak, de családok ezreinek ad menedéket

Egy hazai szervezet a klasszikus szociális bérlakás-programoknál tágabb, partnerségen alapuló integrált lakhatási és pénzügyi szolgáltatást kínál, adósságrendezéssel, mikrohitellel és testreszabott támogatással. Az MR Közösségi Lakásalap menedzseli a Nemzeti Eszközkezelő hagyatékából átvett ingatlanportfóliót, de közben szerződéses alapon kínál lakhatást más, a társadalom perifériájára szorult csoportoknak is. A szervezet két ügyvezetője, Major Gábor és Lutár Balázs beszéltek portfóliótisztításról, hitelezésről a hitelképteleneknek és a közhasznú társaság céljairól, terveiről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×