A közlekedési kérdésekre szakosodott osztrák környezetvédelmi szervezet jelentése rámutat, hogy az osztrák környezetvédelmi hivatal, az Umweltbundesamt adatai szerint a légiforgalom teljesítményegységenként, utaskilométerenként 451 gramm szén-dioxidot bocsát ki, dupláját a dízeles és benzines autókénak, nyolcszorosát a távolsági autóbuszokénak és több mint harmincszorosát a vasúténak.

A légiforgalom 1990-ben 900 ezer tonna szén-dioxidot juttatott a légkörbe Ausztriában, tavaly pedig 2,3 millió tonnát, amely 1,5 millió személygépkocsi éves kibocsátásának felel meg.

Az Európai Unióban a légiforgalom szén-dioxid-kibocsátása az 1990-es 83 millió tonnáról 2017-re duplájára, 164 millió tonnára emelkedett.

Miközben a személygépkocsik szén-dioxid kibocsátása 60 százalékkal emelkedett 1990 óta Ausztriában, a közúti teherforgalomé pedig 91 százalékkal, addig a légiforgalomé 155 százalékkal.

Tavaly 2,3 millió tonnára csökkent az összes szén-dioxid-kibocsátás Ausztriában az előző évi 2,4 millió tonnáról, az idén viszont a VCÖ ismét némi növekedésre számít.

A VCÖ kihangsúlyozza jelentésében, hogy repülőgép-üzemanyag ára a légiforgalom magas emissziós értékei ellenre sem tartalmaz ásványolaj-adót, sőt a vasúti jegyekkel ellentétben a nemzetközi repülőjegyek árában nincs még áfa sem.

Ausztriában tavaly 910 millió liter kerozint (repülőgép üzemanyagot) tankoltak. A gépjárművek üzemanyagára kivetett ásványolaj-adót alapul véve ez tétel a VCÖ számítása szerint tavaly 440 millió eurós "adókedvezményt" jelentett a légiközlekedésnek. A repülőjegyekre kivetett adó viszont ennek csak egy töredékével, 116 millió euróval pótolta a költségvetés így kieső adóbevételét.

Mivel azonban az idén a repülőjegyekre kivetett adó a felére csökken, a költségvetés bevételei is kisebbek lesznek.

"Mindaddig, amíg a kerozinra ára nem tartalmaz ásványolaj-adót, a repülőjegyek adóztatásával kellene egyenlő feltételeket teremteni az EU-ban" - jelentette ki Markus Gansterer, a VCÖ szakértője. Véleménye szerint az Európán belüli vasúti összeköttetést kellene elsősorban fejleszteni, nagysebességű vasúti pályákkal kellene összeköttetést létesíteni a jelentősebb városok között. Ezzel a megoldással ki lehetne váltani az Európán belüli rövid repülőjáratokat, ami nagyban hozzájárulhatna a klímacélok teljesítéséhez a közlekedésben.