Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentésében az unió szinte valamennyi felszíni és felszín alatti vize szerepel, így 30 ezer monitoring pontból származnak az adatok – mondta az InfoRádiónak Bogyó Dávid, a WWF Magyarország vizesélőhely-védelmi projektvezetője. A Víz Keretiránytervet 2000-ben vezették be az Európai Unióban, azóta folyik ennek a megvalósítása és a végrehajtás monitorozása.

A legfőbb cél, hogy az európai vizek ökológiai állapotát javítsák a tagállamok. A Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint azonban

a felszíni vizek csupán 40 százaléka tekinthető jó állapotúnak, és mindössze 38 százalékuknak megfelelő a kémiai összetétele.

A felszín alatti vizeknek azonban 70-80 százaléka felel meg a kémiai és mennyiségi kritériumoknak.

A vizek ökológiai állapotát vizsgálva Skandinávia, Skócia, a Baltikum egyes részei, illetve a mediterrán területek hegyvidékei teljesítettek jól a vizsgálaton. Az alföldi területek és az iparosodott államokban a legrosszabb a helyzet – emelte ki Bogyó Dávid.

Magyarország felszíni vizeinek csupán 20 százaléka tekinthető jó állapotúnak.

Bár az irányelv hazai bevezetése óta sok paraméterben történt javulás, azonban a 2015-re vállalt szintet néhány év múlva sikerülhet csak elérni – jegyezte meg a WWF Magyarország projektvezetője. A felszín alatti vizeink kémiai állapota azonban nem rossz, mennyiségi szempontból ugyanakkor nem tartozunk az unió élmezőnyében. A szakértő hangsúlyozta:

a jelentés figyelmeztet, hogy a felszín alatti vizek felhasználását mérsékelni kell.

A WWF világszintű felmérése szerint a gerinces populáció 80 százaléka eltűnt. A vízi ökoszisztémák rendkívül sérülékenyek, a legdrámaibb módon az édesvízhez köthető fajok egyedszáma csökken.