A Csung Csung és Hua Hua nevű klónok, mindkettő közönséges makákó (Macaca fascicularis), 2017 végén születtek a Kínai Tudományos Akadémia sanghaji idegtudományi intézetében.

Az úgynevezett szomatikus sejtmagtranszfer (SCNT) - amikor egy sejt magját egy másik, sejtmagjától megfosztott petesejtbe ültetik át - segítségével világra jött, ma nyolc- és hathetes klónokat jelenleg mesterségesen táplálják. Az egyforma kismajmok a koruknak megfelelően, normálisan fejlődnek. A kutatók szerint idén januárban egy harmadik, az év során pedig több további klón is érkezik.

A kutatók a Cell című tudományos folyóirat internetes oldalán számoltak be szerdán eredményeikről.

Az 1996. július 5-én Skóciában született Dolly volt a világ első, testi sejtből klónozott emlőse. A nőstény bárány hat és fél évet élt. Azóta más emlősöket, köztük szarvasmarhát, disznót, kutyát, nyulat, patkányt és egeret is sikerrel klónoztak tudósok, ám az emberrel közeli rokonságban álló makákók klónozása komoly kihívást jelentett.

Mivel a főemlősök klónozására irányuló próbálkozások sorra kudarcba fulladtak, néhány kutató arra gondolt, hogy a főemlősök talán ellenállóak a módszerrel szemben. A kínai kutatóknak azonban most sikerült ki-be kapcsolniuk azokat a géneket, amelyek korábban akadályozták a beültetett embriók fejlődését.

A siker aránya ugyanakkor rendkívül alacsony, és a sejtmagátültetéses módszer csak magzati sejtekkel működik, nem úgy mint Dollynál, amelyet felnőtt egyed testi sejtjéből hoztak létre. Összesen 127 petesejtre volt szükség a két makákó megszületéséhez.

A sanghaji intézet szakemberei szerint eredményeik jelentősen fellendíthetik az orvostudományi kutatásokat, lehetővé téve a szakemberek számára, hogy genetikailag azonos majmok populációin tanulmányozzák a különböző betegségeket.

"A főemlősök, köztük az ember klónozásának technikai akadálya immár elhárult" - mondta Muming Poo, aki a program ellenőrzését végezte az intézetben. Mint hangsúlyozta: "az ok azonban, amiért elhárítottuk ezt az akadályt az, hogy olyan modellszervezeteket hozzunk létre, amelyek hasznosak az orvostudomány, az emberi egészség számára. Nem áll szándékunkban embereken alkalmazni a módszert".

A genetikailag azonos állatok azért hasznosak az orvostudományi kutatásokban, mert a nem klónozott állatok genetikai különbözőségéből adódó zavaró tényezők nehezíthetik a vizsgálatokat. A klónozott állatokon egy sor különböző betegség kezelésére kifejlesztett gyógyszert tudnak tesztelni még a klinikai próbák előtt.

A kínai szakemberek hangsúlyozták, hogy a munkájuk során szigorúan betartják az állatokon végzett kutatásra vonatkozó - az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) által meghatározott - nemzetközi irányelveket.