A Copernicus klímaváltozást vizsgáló szolgálat (Climate Change Service, C3S) adatai alapján 2017 átlaghőmérséklete 14,7 Celsius-fok volt, ami 1,2 fokkal magasabb az iparosodás előtti átlagnál. Az eddigi második helyezett 2015. volt.
A hőmérséklet rendszeres mérése a 19. század végén kezdődött.
Az adatok összhangban állnak az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) novemberben kiadott előrejelzésével, amely szerint 2017 lesz a második vagy harmadik legmelegebb év - illeszkedve a hosszú távú tendenciába, amely az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok számlájára írható.
A 2016-ban a rekordmeleget az El Nino légköri jelenség okozta, ami néhány évente jelentkezik és a Csendes-óceán egyenlítői térségének erős felmelegedésével jár.
A Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) által működtetett Copernicus szerint 2017 lett volna az El Nino hatása nélküli legmelegebb év.
Az Északi-sarkvidéken a tengeri jég kiterjedése az átlag alatt volt, különösen az év eleji és év végi hidegebb időszakban.
"Ugyanekkor Dél-Európát hosszú szárazság sújtotta késő tavasztól az őszi hónapokig. Az aszály több területen vízhiányhoz vezetett, az Ibériai-félszigeten kiterjedt bozóttüzeket okozott" - írja a jelentés.
A WMO nagyjából két hét múlva teszi közzé tanulmányát a tavalyi hőmérsékleti értékekről, jelentésük brit, amerikai és japán adatokat is alapul vesz.
