A Balaton vizének hőmérséklete meghaladta a 25 Celsius-fokot a június végi kánikulában, miközben megőrizte kiváló minőségét. A tó vize – amíg a szél fel nem kavarta –

fenékig átlátszó volt.

A vízben lebegő mikroszkopikus algák mennyisége messze az egészségügyi határérték alatt maradt, annak ötödét sem érte el. Ez a jó állapot a tó vízgyűjtő területén végrehajtott sokmilliárdos beruházásoknak (fejlett szennyvíztisztítás, szennyvizek elvezetése) köszönhető, amelyek töredékére csökkentették a tó külső növényitápanyag-terhelését –olvasható az MTA honlapján.

Felhívják a figyelmet arra, hogy nem szabad azonban elfelejteni, a Balaton élővíz, amelyet algák, hínárnövények, kisebb-nagyobb állatok népesítenek be – a tavat felkeresőknek meg kell osztozniuk velük ezen az élettéren. A tó parti öve némiképp másként működik, mint a nyílt víz ökológiai rendszere. Igaz ugyan, hogy a tó vizében az algaszaporodást serkentő növényi tápanyagok mennyisége a kimutatási határ közelében van, de a parti zóna 10-20 centiméteres, napsütötte vizében a kövekre vagy éppen a homokos fövenyre tapadó fonalas zöldalgák minden egyes hullámmal újabb és újabb tápanyag-utánpótláshoz jutnak, ezért tudnak a nagyon tiszta vízben is jelentős állományokat létrehozni.

E zöldalgák nem termelnek az emberi egészségre káros anyagokat, tömeges megjelenésük nem valamiféle szennyezés, hanem a kedvező körülmények eredménye. A tó mikroszkopikus algái táplálják az árvaszúnyogok lárváit, utóbbiak pedig a halaknak szolgálnak táplálékul.

A korábbi években előfordult, hogy a vízből tömegesen kirepülő kifejlett árvaszúnyogok kellemetlenséget okoztak a vendégeknek és a helyi lakosoknak. Szerencsére a vízminőség javulásával

a tömeges rajzások valószínűsége egyre kisebb.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a legtöbb rovarhoz hasonlóan a fény vonzza őket, így a kivilágított épületek környékén vagy akár a nyitott szobaablakon keresztül viszonylag nagy tömegben jelenhetnek meg.

A Balatoni Limnológiai Intézet tájékoztatásából az is kiderül, hogy a kvagga kagyló évek óta zajló inváziójának a balatoni pontyok örülnek, hiszen fő táplálékukká vált a korábban megtelepedett vándorkagylóval együtt.

A kvagga kagyló a 2000-es évek elején jelent meg a Balatonban, majd tömegesen elterjedt. A hozzá nagyon hasonló vándorkagylóval szemben nem csupán a köveken terjed nagy tömegben, hanem a mederben is - közölte az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete.