Az úgynevezett célzott Lendület program keretében a kutatócsoportnak az alapkutatási eredmények bemutatásán túl gazdaságilag hasznosítható prototípust vagy terméket is be kell mutatniuk – mondta el a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának biológusa. Pál Csaba hozzátette, a munkatársaival az antibiotikum-rezisztencia jelenségét vizsgálják.

Gyorsan kiderül: ellenálló

„Számos olyan kórokozó baktériumot ismerünk, amelyek a legtöbb gyógyszerrel, így az antibiotikummal szemben ellenállóvá váltak, így a fertőzések kezelése nehézkessé vagy akár lehetetlenné vált. Ez különösen a harmadik világban veszélyes, de már gyakran Európában is.

Úgy tűnik, 2050-re ezeknek a kórokozóknak az elterjedése az egyik globális egészségügyi probléma lesz.”

A biológus a kutatás részleteiről elmondta, olyan molekuláris módszert fejlesztettek ki, ami gyorsan, pontosan és hatékonyan képes kimutatni a kórokozók antibiotikummal szemben kialakuló ellenállóképességét. Pál Csaba jelezte, a korábbi eljárások heteket, hónapokat is igénybe vesznek és csak egy-két molekulát tudnak vizsgálni. A program során kifejlesztett módszer molekulák százait egy-két nap alatt megvizsgálja – tette hozzá a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának biológusa.

„Sok fejlesztés zajlik a világban, a gyógyszerkutató cégek új antibiotikum-jelölteket fejlesztenek.

Az egyik legfontosabb kérdés számukra az, megtérül-e a befektetett sok millió dolláros költségük.

Nem történik-e az meg, hogy a kórokozók nagy része pár hónap alatt ellenálló lesz. Erre adhat választ a mi módszerünk, amely megmondja a cégnek, hogy a száz-kétszáz jelölt közül melyik molekulákra érdemes fókuszálni. A munkánk egy része tehát az lesz, hogy szolgáltatást nyújtunk a gyógyszerszolgáltató cégeknek, hogy megmutassuk, melyek a legígéretesebb molekulák.”

Pál Csaba elmondta, az antibiotikumok természetes molekulák, amelyeket a baktériumok egymás ellen is használnak, hogy kiirtsák egymást.

A kutatócsoport különböző „kémiai szabás-varrással” ezeket módosítgatja.

Az ellenállóképesség kialakulása mutációk révén zajlik, az antibiotikumok a baktériumsejtekben lévő egy alrendszerhez csatlakoznak és meggátolják a működésüket. A lehetséges mutációk ezt a kötődést akadályozzák meg – magyarázta a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának biológusa.

A kórokozók aljas trükkje

„Egyes mechanizmus lebontják az antibiotikumokat, nem engedik bejutni vagy akár kipumpálják a sejtből ezeket. A kórokozók egy aljas trükkje az úgynevezett horizontális géntranszfer jelensége, ami egy baktériumok közötti genetikai cserebere; azaz különböző fajoktól tudnak adni-venni géneket, így rezisztenciagéneket is. Ez azt jelenti, hogy nem kell mindig a nulláról felfedezniük a rezisztenciamechanizmusokat, hanem ha egy baktériumfajban kialakult, az rendkívül gyorsan elterjedhet más kórokozóban is.”

A kutatócsoport által kifejlesztett molekuláris módszer a mutációk gyakoriságának növelésével felgyorsítja a rezisztencia kialakulásának folyamatát – mondta Pál Csaba. Hozzátette, van egy antibiotikum-fejlesztő részlegük is, amely olyan újabb antibiotikum-jelölteket dolgoz ki, amelyeknél a rezisztencia lassan vagy nem is alakul ki.

„Ehhez célszerű olyan molekulákat vagy azok kombinációit választani, amelyek egyszerre több célponton is hatnak a baktériumban,

ezzel megakadályozható, hogy minden támadási ponton védekezési mechanizmus alakuljon ki.

Ilyen kombinációkat, vagyis antibiotikum-koktélokat igyekszünk kifejleszteni, amelyek egyszerre több ponton is támadják a bakteriális sejtet.”

Pál Csaba az ötéves Lendület program végén azzal lenne elégedett, ha olyan, a specifikus kórokozókkal szembeni antibiotikum-koktélokat sikerülne kifejleszteni, amelyek már kimutathatóan egerekben is működnek, és egy nagyobb gyógyszerkutató cég meg is akarja venni ezeket a molekulákat.

„A másik cél, hogy a szolgáltatásunk is beinduljon és minél több gyógyszerkutató céget érdekeljen. A mi feladatunk az első fázis kidolgozása. Egy gyógyszerkutatástól a gyógyszer megjelenéséig legalább tíz év szükséges, ezért ez az öt év a gyógyszerjelöltek alapjainak megvetésére szolgál.”