eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Tudományos szenzáció: át kell értékelnünk a gyarmatosítást?

Egy távoli Karib-tengeri sziget barlangrendszereinek egyikében talált bizonyítékot egy brit régészek által vezetett kutatócsoport az Újvilágba érkező első európaiak és a helyi bennszülöttek vallásközi párbeszédére.

A British Museum és a Leicesteri Egyetem kutatói által vezetett expedíció az elmúlt években több mint 70 barlangrendszert mért fel a Puerto Rico partjai közelében fekvő Mona-szigeten. A barlangok egyikében a bennszülöttek vallási ábrázolásai mellett megtalálták a korai európai gyarmatosítók feljegyzéseit is. A kutatócsoport az Antiquity tudományos lapban tette közzé az erről szóló tanulmányát.

A Kolumbusz Kristóf által 1494-ben feljegyzett sziget az Európából Amerikába vezető hajóút mentén, a 16. századi spanyol gyarmatosító törekvések színhelyénél fekszik, így az itt élő bennszülött közösségekre a kezdetektől hatottak az európai gyarmatosítók.

A kutatócsoport 2013 óta tanulmányozta a szigetet, amely a világ egyik barlangokkal leginkább szabdalt helyszínének számít. A tudósok több ezer bennszülöttek által használt motívumot dokumentáltak a barlangok bejárataitól jóval beljebb eső, sötét üregekben. Mindezzel a sziget a karibi térség bennszülött vallási ikonográfiájának eddig ismert leggazdagabb gyűjteményét nyújtja - írja az Eurekalert tudományos hírportál.

A tanulmányban tárgyalt barlangrendszerben a bennszülöttek ábrázolásai mellett több mint harminc részben aláírással, dátumokkal és keresztény szimbólumokkal ellátott latin és spanyol nyelvű feljegyzést találtak a kutatók, akik szerint mindez nagyon ritka, személyes bepillantást nyújt a gyarmatosítás korai szakaszának kultúrák közötti vallási érintkezéseibe.

A több tudományágat felölelő megközelítések és az archeometriai vizsgálatok segítségével új értelmezések alakulhattak ki a gyarmatosításról, amely jóval árnyaltabb folyamat volt, mintsem, hogy egyszerűen leírható legyen az elnyomás és uralom fogalmaival, valamint a bennszülöttek kihalásával - hangsúlyozta Alice Samson, a Leicesteri Egyetem kutatója.

Jago Cooper a British Museumtól hozzátette: a lelőhely nem csupán betekintést nyújt az Amerikába érkező európaiak és a bennszülöttek első személyes találkozásaiba, hanem segít megérteni a modern amerikai kulturális identitás gyökereit is.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×