"A fórum nyilatkozatával a közelgő párizsi klímacsúcs kapcsán is megfogalmazza álláspontját a politikai döntéshozók felé. A kiemelt kérdések közé tartozik a migráció, a szegénység és a betegségek ügye is" - mondta Lovász László, a WSF és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A nyilatkozatot a fórum szombati plenáris ülésén fogadják el a Parlamentben.

A nyilatkozat-tervezet preambuluma aláhúzza, hogy a világ előtt álló kihívásokra csak a tudomány, a társadalom, valamint a kormányzatok közötti együttműködéssel lehet megoldásokat találni.
Lovász László ismertetett néhány részletet a kiemelt hat pontról. A fenntartható fejlődés vonatkozásában megjegyezte, hogy a fórum elkötelezett az ENSZ 2030-ig elfogadott agendájának céljai irányában. "A fenntartható fejlődéshez vezető utat tudományos megfontolásokra kell alapozni, és mindig a leghatékonyabb módszereket kell alkalmazni".

A klímaváltozás kapcsán a WSF célja az, hogy közös lépések szülessenek. "Arra ösztönözzük az érintetteket, hogy a lehető legambiciózusabb megállapodásra törekedjenek". A katasztrófák kockázatának csökkentése vonatkozásában arról beszélt az elnök, hogy átfogó és a tudományon alapuló politikákat kell elfogadni. Utalt arra, hogy Magyarországon a vörösiszap-katasztrófa után az MTA-t a kezdetektől bevonták a vizsgálatokba.

"Fontos, hogy a jelenleginél jobban működjenek azok a mechanizmusok, amelyek során a tudományos szakvélemény a politikai döntéshozókhoz eljut" - mondta Lovász László. A nyilatkozat-tervezet nemzetközi összefogást sürget annak érdekében, hogy a fejlődő világ kutatói számára a kapacitások és lehetőséget nőjenek, és külön pontban szól a tudományba irányuló befektetések kiegyensúlyozottságára.

Maciej Nalecz, az UNESCO tudomány-politikai és kapacitásépítő részlegének igazgatója arról szólt, hogy a Tudomány világfóruménak tevékenysége az idén 70 éves UNESCO számára egyfajta visszajelzés, ugyanakkor jelzés is, hogy a szervezet hasznosabb tagja is lehet a tudományos társadalomnak.

"2015 fontos év a tudományban a fenntartható fejlődés 2030 menetrend miatt, a tudományos társadalomnak beszélnie kell erről. Az UNESCO november 10-én, a Tudomány Világnapján teszi közzé legfrissebb jelentését, amely a tudomány és a technológia elmúlt öt évben történt fejlődését vizsgálja" - mondta Maciej Nalecz.

Rush D. Holt, az Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért elnöke hangsúlyozta: a politikai döntéshozóknak a társadalom-tudományok felől érkező véleményekre a korábbinál jobban kell fókuszálniuk, hiszen ez a klíma, az energiaügy vagy a migráció problémáinak megoldása terén is előre viheti a világot.

"A politikai döntéshozóknak meg kell érteniük a tudományt és ehhez a World Science Forum hasznos hozzájárulást jelent, mert a többi konferenciától eltérően a miértre és a hogyanra koncentrál. A tudomány és a politika oldalán egyaránt el kell gondolkozni azon, miként lehetne jobban alkalmazni a tudomány eredményeit az emberiség javára. Ehhez a tudományos társadalmat jobban be kell vonni a politikák kialakításába, ugyanakkor a tudományos társadalomnak is jobban kell kommunikálnia álláspontját" - szögezte le Rush D. Holt.

A klímacsúcs, a párizsi COP21 kapcsán a Sciences et Avenir című francia szaklap tudósítójának kérdésére Maciej Nalecz optimista várakozásokat fogalmazott meg, mondván több nagyhatalom hozzáállásában is kedvező változást tapasztal. Példaként említette, hogy Kína a napelemek gyártása felé mozdul el, míg az amerikai kormány támogatásáról biztosította a zöld energiákat.