Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Kihalással fenyegeti a jegesmedvéket a globális felmelegedés

Kihalás fenyegeti a jegesmedvéket, amennyiben nem sikerül megfordítani a globális felmelegedés folyamatát, és tovább folytatódik a sarki jégmezők olvadása - olvasható egy új amerikai kormányzati jelentésben.

Az amerikai hal- és vadállományért felelős kormányzati szerv (Fish and Wildlife Service) szerint a "jégtakaró olvadásának elsődleges okát célzó hatékony cselekvés nélkül valószínűtlen", hogy a faj helyzete javulhasson.

A jegesmedvéket 2008-ban nyilvánították veszélyeztetettnek az Egyesült Államokban. A fehérbundájú ragadozók jelenlegi populációját 20 és 25 ezer példány közé becsülik, az állatok öt ország területén élnek elszórva.

Jenifer Kohout, a szervezet regionális programvezetője szerint a sarki jégmezők olvadásának megállításához globális összefogás szükséges.

A jégtáblák rendkívül fontosak a jegesmedvék szaporodásának és táplálkozásának szempontjából, mérések szerint azonban az elmúlt nyolc évben a valaha mért legalacsonyabb szintre esett vissza a nyári jégtakaró kiterjedése az üvegházhatású gázok kibocsátása által is okozott globális felmelegedés következtében.

Az amerikai belügyminisztérium földtani részlege által a héten vázolt forgatókönyvek szerint leghamarabb az Alaszka, Oroszország és Norvégia sarki területein élő, a teljes jegesmedve-állomány harmadát kitevő ragadozóknak kell a globális felmelegedés okozta veszéllyel szembenézniük.

A régió jégmezői már 2025-re drámaian csökkeni fognak, függetlenül attól, hogy sikerül-e stabilizálni az üvegházhatású gázok kibocsátását, vagy sem. A Kanadában és Grönlandon élő jegesmedvéket ugyanez a veszély mintegy 25 évvel később érheti el.

Jenifer Kohout elmondta, a sarki felmelegedés megállítása mellett más rövid- és középtávú intézkedésekre is szükség van az Egyesült Államokban, így például fel kell készülni a ragadozók és az emberek esetleges találkozásainak jobb kezelésére, ennek esélye ugyanis nőhet, ahogyan az emberek egyre északabbra költöznek. Emellett fontos az állatok odúinak védelme, valamint minimalizálni kell annak lehetőségét, hogy olajfoltok veszélyeztessék a jegesmedvék életét.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×