A hatvan éven felüli amerikaiaknál ma 44 százalékkal kisebb eséllyel alakul ki demencia, vagyis a mentális képességek hanyatlása, mint körülbelül harminc évvel ezelőtt a hasonló korúaknál. "A csökkenés oka valószínűleg a magasabb iskolázottság és a koleszterinszint, a vérnyomás rendszeres ellenőrzése" - vélte Kenneth Langa, a Michigani Egyetem szakértője, aki az Alzheimer Társaság koppenhágai nemzetközi konferenciáján ismertette a kutatás eredményeit.

Az Egyesült Államokban több mint 5,4 millió, világszerte 35 millió embert sújt a demencia leggyakoribb oka, az Alzheimer-kór. Gyógymódja nincs, a jelenlegi gyógyszerek csak időlegesen enyhítik a tüneteket.

Németországban, Hollandiában, Svédországban és Angliában végzett friss vizsgálatok is a demensek arányának csökkenésére utalnak, ám egyes szegényebb országokban, ahol elmaradottabb az oktatás és az egészségügy, éppen az ellenkezője történik.

Az amerikai Framingham-kutatás több ezer hatvan éven felüli résztvevőnél követte nyomon az új demenciás megbetegedéseket ötéves intervallumokban, amelyek 1978-ban, 1989-ben, 1996-ban és 2006-ban kezdődtek. Az első időszakhoz képest a másodikban 22 százalékkal, a harmadikban 38 százalékkal, a negyedikben 44 százalékkal volt kevesebb az új megbetegedés.

A demencia diagnózisának életkora is kitolódott: az első időszakban átlagosan 80, az utolsóban 85 éves korra. A vizsgált periódusban visszaesett a dohányzás, az agyvérzés és a szív- és érrendszeri betegségek aránya - melyek mind összefüggnek a demenciával. Emelkedett a vérnyomáscsökkentőt szedők és a diplomát szerzők száma, ami mérsékli a betegség kialakulásának esélyét.

Az Alzheimer's Disease International nevű szervezet 2009-es kutatásának frissítése arra mutatott rá, hogy a betegségre vonatkozó korábbi előrejelzések túlságosan alábecsülték a kór előfordulását a szegényebb országokban. Kelet-Ázsiában a kór gyakorisága körülbelül 5 százalékról 7 százalékra nőtt, Fekete-Afrikában 2-4 százalékról majdnem 5 százalékra.