A vasatomokat tartalmazó szappant az Angewandte Chemie című szakfolyóiratban ismertették részletesen. A brit Bristoli Egyetem és a grenoble-i Laue Langevin Intézet (ILL) kutatói a háztartásokban is használt detergensekből indultak ki vizsgálataikban.

A brit csoport egyszerű módszert talált arra, hogy a detergens molekulájához vasatomokat kapcsoljon hozzá. Az így létrejött cseppeket úgy vonzotta a mágnes, mintha vassal lettek volna megtöltve. Az egyedülálló vasatomok azonban nem viselkedhetnek aprócska mágnesként, ezért feltételezték, hogy a kémiai folyamatban olyasmi is történt, amire nem számítottak előzőleg.

Mintákat küldtek ezért az előállított szappanból a franciaországi intézetbe, ahol intenzív neutronsugár-nyalábokkal vizsgálták meg az anyag összetételét. Kiderült, hogy a vasrészecskék szorosan illeszkedve helyezkedtek el, mintha csak vasból lévő nanoszemcsét alkotnának, ezért reagálhattak a mágneses mezőre.

Mint Julian Eastoe, a Bristoli Egyetem kutatója elmondta, a molekulaszerkezet ismeretében újra átgondolják, mire és hogyan használható az előállított szappan.