A Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA idei májusi közgyűlésén bejelentette a kutatóhálózat megújításának szükségességét. "A kutatóhálózat jelenlegi állapotában nem tartható fenn. Infrastruktúrája rohamosan értéktelenedik, utánpótlása nem biztosított, szerkezete nem felel meg a tudományos kutatások modern követelményeinek" - fogalmazott.

A közgyűlés után azonnal megkezdődött a tervezési és egyeztetési folyamat a kutatóintézet-hálózat szétaprózottságát megszüntető, a szakmaiságot, a fenntarthatóságot és a versenyképességet szem előtt tartó, a kutatási műhelyek autonómiáját megőrző új szerkezet létrehozásáról - tudatta közleményében az MTA.

Pálinkás József a közgyűlést követően május 18-án az Akadémiai Kutatóhálózat Vezetőinek Tanácsa (AKVT), azaz valamennyi intézet igazgatója elé terjesztette javaslatát a kutatóhálózat megújítására. A javaslatot ismertette az Akadémia Elnökségével és az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsával (AKT) is.

Ezzel párhuzamosan a főtitkár és a főtitkárhelyettes tárgyalásokat folytatott a kutatóintézetek igazgatóival. Az egyeztetések eredményeként kialakult a kutatóhálózat új szerkezetére vonatkozó stratégiai javaslat, amelyet az MTA elnöke tudományterületenként újra egyeztetett az intézetek igazgatóival.

Az egyeztetésen az igazgatók támogatták a megújítási javaslatot, és az ezt megerősítő nyilatkozat aláírásával vállalták, hogy aktívan közreműködnek a megújítási koncepció megvalósításában. Az egyeztetési folyamatban kialakult stratégiai tervet az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (AKT) 2011. június 27-i ülésén megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta. Az Akadémia Elnökségének tagjai 2011. június 28-i ülésükön szintén egyhangúlag támogatták a tervezetet, és felhatalmazták az elnököt, hogy indítsa el az átalakítás szakmai, jogi, pénzügyi adminisztratív előkészítéséhez szükséges tárgyalásokat és közigazgatási egyeztetéseket, és mindezek nyomán készíttesse el a 2011. december 5-i közgyűlés elé terjesztendő határozati javaslatot.

A kutatóhálózat megújítása szerves folyatatása annak az elnöki programnak, amely az Akadémiai törvény módosításával kezdődött, a jelentős hazai és nemzetközi elismerést kiváltó - kiemelkedő fiatal kutatók hazahozatalát és itthon tartását célzó - Lendület-programmal és az intézethálózat infrastrukturális megújítási modelljének első beruházásaként elindított MTA-Q2 programmal folytatódott.

Már korábban nyilvánvalóvá vált, hogy a kis intézetek nem tudják biztosítani a megfelelő kutatási feltételeket, a szakmai előmenetelt, és fokozottan kiszolgáltatottak a hazai és nemzetközi pályázati rendszer útvesztőinek és változásainak. Tartalékok és átcsoportosítható pénzeszközök hiányában a pályázatokhoz szükséges önrészt sem tudják vállalni. A kutatásra rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználása nem elég hatékony, a szétaprózott intézethálózatban a rendelkezésre álló források a kívánatosnál nagyobb arányban fordítódnak adminisztrációra.

A nagyobb gazdasági hatékonysággal működtethető megújult intézményekben az adminisztratív és vezetői szintek csökkentésével kevesebb lesz a kutatáshoz kapcsolódó adminisztratív teher. A kutatóhálózat megújítását a fenntarthatósági szempontok mellett szakmai érvek is alátámasztják, hiszen a nagyobb egységekben könnyebbé válik a tudományterületek közötti együttműködés, az összetett kutatási feladatok megoldása és nagyobb kutatási programok indítása, továbbá a társadalmi és gazdasági elvárásoknak való megfelelés.

A tervek szerint a jelenlegi 40 intézményből (38 kutatóintézetből és két kutatóközpontból) álló intézethálózat egy 15 költségvetési szervből (várhatóan hat kutatóintézetből és kilenc kutatóközpontból) álló hálózattá alakul. A kutatóhálózat megújításával párhuzamosan az MTA elnöke csökkenteni kívánja a nem kutatóintézeti körbe tartozó költségvetési szervek számát is, a jelenlegi 18 költségvetési szervből 8 jön létre. Az Akadémia költségvetési szerveinek teljes száma így a jelenlegi 58-ról 23-ra csökken.

A teljes intézményhálózat átalakítása várhatóan mintegy 500 millió forintos megtakarítást eredményez. Az új, hatékonyabb intézményrendszer megteremti továbbá annak lehetőségét, hogy a kutatás és fejlesztés finanszírozásának növelése mellett elkötelezett kormány a fejlesztési forrásokat koncentráltan és hatékonyan fordíthassa a magyarországi felfedő- és célzott kutatásokra és innovációra. Az intézmények alkalmasabbá válnak a gazdasági szféra kutatási és innovációs megbízásainak fogadására is.

Az MTA kutatóhálózatának megújítása tervezetten, lendületesen, az érintettek és a döntéshozó testületek támogatása mellett történik. A megújulás nyomán 2012 januárjától szakmai és igazgatási szempontból is hatékonyabban működő, a társadalmi és gazdasági elvárásoknak megfelelő, a nemzetközi kutatási térben is számottevő, kutatóhálózat szolgálhatja a közjót és járulhat hozzá Magyarország versenyképességéhez - zárul a közlemény.