A legkorábbi ismert hominida - az emberfélék családjába tartozó főemlős - maradványait fedezték fel Etiópiában. Az Ardipithecus ramidus, vagyis "Ardi" egymillió évvel idősebb, mint a leghíresebb Australopithecus-lelet, "Lucy", amelyre a hetvenes években bukkantak szintén Etiópiában. Lucy egy nőstény csontváza, amelynek alapján a tudósok feltételezték, hogy az emberi faj az Australopithecusokból fejlődött ki. Az Ardipithecus viszont az emberelődök egy még korábbi fázisára utalhat.

A mostani csontvázlelet 4,4 millió éves, vagyis ez még nem a közös ős, mivel a gorilla-csimpánz-ember fejlődési vonal valamikor 6-7 millió év környékén válhatott el - mondta az InfoRádiónak a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója.

Kordos László hozzátette: a lelet egy csimpánzszerű ember, vagyis nem egy átmeneti lény, hanem egy specializálódott mellékág, ami arra utal, hogy nem volt olyan egyszerű az elválás, mint ahogy azt eddig feltételezték.

A paleontológus szerint az elválás nem élesen ment végbe, hanem egymás mellett több fejlődési vonal alakult ki, amelyek közül a most megtalált Ardipithecus ramidus az egyik. Hozzátette: a lelet egyes csontjait már 17 évvel ezelőtt megtalálták.

A szakember elmondta azt is: a csimpánz, a gorilla és az ember feltételezett közös őse kezdetben fán élt, négykézláb mozgott, később pedig tudott a földön is felegyenesedve két lábon járni. Elsősorban növényeket evett és kis termetű volt. Agykoponyája is kicsi volt, ám ahogy lejött a fáról és a talajon is tudott mozogni, megnövekedett a mérete.