Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Aki felülről szemléli a felhőket - Vissy Károly mesél a meteorológia fejlődéséről

Vissy Károly kapta az Év Média-meteorológusa díjat. A Magyar Televízió főmeteorológusa 1957-ben kezdte a szakmát. Az InfoRádió az azóta eltelt évtizedek tudományos fejlődéséről kérdezte Vissy Károlyt.

Mennyit változott a meteorológia az ön pályafutása miatt?

Fantasztikus fejlődésen ment át a szakma 50 év alatt. Én a kőkorszakban kezdtem, most pedig eljutottunk az informatika korába.

Ezek szerint a számítógép-kapacitásnak fontos szerepe van a tudomány fejlődésében?

Döntő szerepe van. Azok az időjárás-előrejelző modellek, amelyekkel ma is dolgoznak a számítógépek, elméletileg már száz éve készen voltak, de egy-egy időjárási viszony kiszámítása, például egy 24 órás légnyomásmező előrejelzése beletartott két évbe, olyan sok számítást kellett hozzá elvégezni. A II. világháború után Neumann János ajánlotta '47-ben az amerikai kormánynak, hogy az akkor már működő néhány "nagy" számítógép egyikét, az ENIAC-ot használják arra, hogy megpróbáljanak vele a modellekkel számított előrejelzést csinálni. Ez a kísérlet sikeres volt. Ezt követően a múlt század második felében rohamosan kezdődött a meteorológia fejlődése.

Jelenleg 7-10 napra tudnak megbízható előrejelzéseket készíteni. Nőhet még ez az időtartam?

Egy bizonyos határig igen, én úgy képzelem, hogy 15-20 napra. De ezekkel a modellekkel egy bizonyos időtartamon nem lehet túllépni. De én megfogadtam, hogy soha az életbe nem fogom azt jósolni, hogy hova fog eljutni a meteorológia, ugyanis, ha valaki nekem 50 évvel ezelőtt, amikor elkezdtem ezt a szakmát, azt mondta volna, hogy 20 év múlva felülről nézed a felhőket a műholdak szemével, ha azt mondták volna, hogy két hétre előre filmszerűen leperegnek előtted a légköri folyamatok a számítógéped képernyőjén, akkor mindez fantazmagóriának tűnt volna. Pedig ez bekövetkezett.

Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×