A Krisztus születése előtt 399-ben megtartott tárgyalást a történészek évszázadokon át paródiaként és a jog sárba tiprásának mintapéldájaként tartották számon. Szókratészt istenkáromlással és a fiatalok megrontosásával vádolták. Halálra ítélték, és ő kiitta a bürökpoharat.

Paul Cartledge professzor új könyvében arra a következtetésre jut, hogy az eljárás jogszerű volt és Szókratész tényleg bűnös volt, a büntetése pedig arányos a korabeli jog szerint. Mint mondta, mindenki tudja, hogya görögök találták fel a demokráciát, azonban ez nem olyan demokrácia volt, mint amilyennek mi ma ismerjük.

A Szókratész ellen felhozott vádak ugyan ma nevetségesnek tűnhetnek, de az ókori Athénban ezzel őszintén a közjót szerették volna szolgálni. A történészek szerint Szókratész annyit bírálta a korabeli politikusokat, hogy azok így próbáltak megszabadulni tőle. Szókratész bűnbakká vált, mint Athén megannyi bajának okozója, közte a pestisé és a főbb katonai vereségeké.

A professzor azt állítja, hogy rengeteg polgár mindezt úgy fogta föl, hogy az isteneik megsértődtek. Szókratész pedig megkérdőjelezte számos istenség tekintélyét és legitimitását - vagyis megharagította  az isteneket, s ezért az egész város szenvedett.

A professzor emlékeztetett arra, hogy az athéni szokások szerint a vádlottak maguk állhattak elő a megfelelő büntetéssel. Szókratész először azzal viccelődött, hogy meg kéne őt jutalmazni, és csak kisebb büntetéssel állt elő, de a bírák nem értették a poént, és kimérték a halálos ítéletet. A halálával athéni szemmel nézve megtisztult és újra megerősödött a társadalom.