A "remete pápaként" emlegetett V. Celesztin adta ki a "megbocsátás bulláját", amely teljes feloldozást ígér minden bűneit meggyónó és megbánó hívőnek, aki az év augusztus 28-án és 29-én belép a Santa Maria di Collemagio bazilika "szent kapuján".

Ez utóbbi napon lépett a trónra L,Aquilában idős bencés szerzetesként V. Celesztin, az első, aki a pápai állam határain kívül uralkodott és a mai napig az egyetlen, aki lemondott egyházfői méltóságáról. Uralkodása mindössze négy hónapig, decemberig tartott, lemondásával a római katolikus egyházon belül eluralkodott korrupció ellen tiltakozott.

A hosszúra nyúlt konklávén a szerzetes határozottan elutasította a méltóságot, de azt senki sem hagyta annyiban. A bíborosok követei igyekeztek megmagyarázni neki, hogy a hosszas választás után nincs alkalmasabb ember a pápai trón betöltésére. II. Károly és Martell Károly szintén igyekeztek rábírni a tiara elfogadására, és azonnal elkezdték érdekeikhez idomítani az egyházfőt. A források szerint Pietro megpróbált elszökni a világ elől, de ezt igazán a nép gátolta meg. A köznép Itáliaszerte üdvözölte a szent életű szerzetest a pápai trónon.

Rövid és erélytelen uralkodása során azonban hozott fontos intézkedéseket, például a kánoni jogokba véttette, hogy a pápának joga van lemondani trónjáról.

A már 1313-ban szentté avatott pápa olajfából készült botját, valamint a híres kapu kulcsát szintén megtalálták a tűzoltók. Ugyanakkor kimentettek az erősen megrongálódott bazilikából egy nagyméretű festményt, amely az V. Celesztin csatája címet viseli. A 13. században épült templom, amelyet már egyszer újjá kellett építeni egy 1703-as földrengés után, ismert zarándokhely, ahol V. Celesztin ereklyéit őrzik.