A melbourne-i és a brüsszeli egyetemek, valamint a Viktória Múzeum munkatársainak közös kutatásából kiderült, hogy bár az emberre változatlanul csak a kékgyűrűs polip veszélyes, a többiek is használnak mérget a vadászathoz.

A kékgyűrűs polip a Föld legveszélyesebb állatai közé tartozik; Ausztrália part menti vizeiben él. Nevét onnét kapta, hogy amikor megzavarják, bőre elsötétül, karjain kék karikák jelennek meg. Mérge igen erős: egyetlen állat annyi mérget termel, amely elég 26 ember halálához.

Bár maga a csípés fájdalommentes, a mérgezés tünetei azonnal jelentkeznek, az idegméreg miatt az áldozatnál zsibbadás, látás- és beszédzavar, valamint bénulás következik be. Ha nem jut gyors orvosi segítséghez, az áldozat néhány percen belül teljesen megbénul, elveszti eszméletét, és meghal szívrohamban vagy az oxigénhiány következtében.

A méregnek nincs ismert ellenszere, a csípés kezelése szinte csak a mesterséges lélegeztetésre szorítkozhat. Aki túléli az első huszonnégy órát, jó eséllyel felépül.

A többiek is rendelkeznek azonban olyan toxikus fehérjékkel, amelyek megbénítják az áldozat idegrendszerét - foglalta össze a kutatás eredményét Bryan Fry, a Melbourne-i Egyetem munkatársa, aki abban bízik, hogy a mérgező hatás megfejtése segíthet új gyógyszerek - például fájdalomcsillapítók, allergia- és rákgyógyszerek - kifejlesztésében.

A polipok és tintahalak - amelyek a lábasfejűek osztályába tartoznak - még kiaknázatlan tárházat jelentenek a gyógyszerkutatás szempontjából. A kutatók több helyről - a hongkongi vizekből, a Korall-tengerből, a Nagy-Korallzátonyról és a Déli-sark környékéről - származó lábasfejűeket vizsgáltak.