A manchesteri egyetem kutatói a kihalás szélén álló békafajok után kutatnak Costa Ricán. A kétéltűek száma gyorsan esik az egész világon, egy halálos gomba fertőzése következtében.

A pusztulás az 1980-as években kezdődött; az évtized végére a kétéltű fajok harmada halt ki, és azóta is további százhúsz faj tűnt el a földről.

A tudósok egy évtizeddel ezelőtt fedezték fel azt a gombafajt, amely képtelenné teszi a kétéltűeket a bőrön keresztüli lélegzésre. A gombafaj súlyosan megfertőzte a közép-amerikai országokat.

Ugyancsak oka a békák pusztulásának a globális felmelegedés, valamint élőhelyeik kiirtása.

A egyetem munkatársai most mesterségesen próbálják tenyészteni a  békafajokat, hogy megvédjék azokat a kihalástól, így a sárgaszemű levelibékát is. Emellett a békák élőhelyének védelem alá helyezését is szorgalmazzák Costa Rica-i hatóságoknál.

Sikerként könyvelték el, hogy ráakadtak egy húsz éve kihaltnak hitt faj, az Ithsmohyla rivularis néhány példányára a monteverdei erdőkben. Ugyancsak húsz éve tűnt el a szem elől az aranyvarangy. Ez a legritkáb fán élő békafaj.

A tudósok pár példányt Manchesterbe szeretnének vinni, hogy mesterséges körülmények közt szaporítsák őket. A Costa Rica-i hatóságoktól már megkapták az engedélyt, azonban könnyű dolguk így sem lesz: a békák, amelyek csak pár centiméteresek, az esőerdő mélyén élnek, és leginkább éjszaka aktívak. Míg a hímek brekegéssel hívják fel magukra a figyelmet, a nőstények nem adnak ki hangot.

Az aranyvarangyot csak 1966-ban fedezték fel, de rögtön a kétéltűek kihalásának szimbólumává vált. 1987-ben ezerötszáz körül lehetett a száma, de alig két év múlva a faj példányai már eltűntek a kíváncsi szemek elől.