Az Ape Genius (Főemlős zsenik) című filmben láthatók szenegáli csimpánzok, amelyek vadászat előtt lándzsákat készítenek, és fogaikkal élesítik azokat, vagyis az ember őseihez hasonlóan megtanultak eszközöket használni a hatékonyabb zsákmányszerzés érdekében.
Vadászat közben a csimpánzok hatalmas erővel döfik lándzsáikat azokba a faodúkba, amelyekről úgy hiszik, hogy azokban az éjszakai életmódot folytató szenegáli fülesmakik alszanak.
Jill Pruetz antropológus úgy véli, hogy nagy jelentőségű felfedezésről van szó, hiszen korábban egyedül az embernek tulajdonították a halálos fegyverek készítésének képességét. Ráadásul a csimpánzok egymástól eltanulják az eszköz módszertanát, ami pedig a kultúra meghatározásának része.
Laboratóriumi kísérletek során egy Judy nevű csimpánz megtanult kezelni egy bonyolult szerkezetet, kerekek elforgatása és pedálok lenyomásának pontos sorozatán keresztül képes volt megszerezni a táplálékot. A környezetében lévő fajtársai a látottak alapján ugyancsak megtanulták kezelni a gépet.
A filmben szerepel egy, a jelbeszédet elsajátító gorilla, egy számolóbajnok orángután és egy törpecsimpánz, amely több mint háromezer angol szót képes megérteni.
A kilövőállásban
A látottak azt demonstrálják, hogy számos főemlős rendelkezik egy sor olyan képességgel, amelyet korábban egyedül az embernek tulajdonítottak, és csak néhány adottságuk hiányzik ahhoz, hogy az intelligencia kiteljesedésének útjára lépjenek.
A főemlősök képesek mérlegelni, fejleszteni képességeiket, érzelmeket átélni, és együttműködni a vadászatban; ugyanakkor nem urai érzelmeiknek, gyakran erőszakosak, nem képesek az emberhez hasonlóan társalogni, valamint csak korlátozottan építhetnek a társaik által elért eredményekre, felfedezésekre.
A film megfogalmazása szerint mentális képességeik rakétája a kilövőállásban van, de még nem indult el felfelé.
Tragédia a Balatonnál, a nemzetközi sajtó is beszámolt róla