A tervezett szuperszámítógép legfőbb erénye az lenne, hogy áthidalná a tátongó szakadékot az időjárás-előrejelzés és a klímamodellezés között. Jelenleg a meteorológusok igazán pontos előrejelzései csak néhány naposak, ezzel szemben a klímamodellek évtizedekre, évszázadokra terjednek ki.

A tervezett szuperszámítógép segítségével a szakemberek jóval pontosabban előrejelezhetnék a hurrikánokat, felhőszakadásokat, tengeráramlásokat, aszályokat és egyéb helyi jelenségeket, s ezzel hatalmas gazdasági és társadalmi hasznot hajthatnának.

"Célunk az időjárási és az éghajlati előrejelzés forradalmasítása" - mondta a Virginiában lévő George Mason Egyetem klímakutatója. Jagadish Shukla az egyik fő szervezője a májusban Readingben tartandó klímakutatási csúcstalálkozónak, amelyen a világ legtekintélyesebb klímakutatói és meteorológusai megvitathatják a javaslatot.

A számítógépes modellezés lényege, hogy a Föld légkörét egy háromdimeniós hálózattal képezik le, amelynek kétsíkú alapja hasonló a szélességi és hosszúsági vonalak rácsozatához. Ez azt jelenti, hogy a légkörben sok millió virtuális doboz fekszik egymáson, s ezek mindegyikében az atmoszféra működésének egyenleteit meg kell oldani.

Ám ezen dobozok oldalai nem lehetnek kisebbek 140 kilométernél, s mivel a felhő- és viharrendszerek ennél jóval kisebbek, gyakorlatilag modellezhetetlenek.

Mint Jagadish Shukla rámutatott, jóval kisebb léptékű hálózati rendszerre van szükség, vagyis a dobozok oldalait le kell csökkenteni néhány kilométerre, s így már a felhő- és viharrendszerek is modellezhetővé válnak.

A javaslat eddigi fogadtatása nem egyöntetű. Többen azt állítják, hogy nem egyetlen központra és megközelítésre lenne szükség, hanem többre, mivel a központok egymást ellenőrizve kiküszöbölhetnék egymás hibáit.