A sikerek feldolgozásának módja attól függ, hogyan látják az emberek saját képességeiket. Ha úgy gondolják, hogy azok veleszületettek és nem fejleszthetők, akkor aggodalommal tölti el őket a váratlan siker, mivel az ellentétes az egyik alapvető gondolati sémájukkal.
A szociálpszichológusok már egy ideje így gondolják, most azonban kísérleti eredményekkel is sikerült alátámasztani az elméletet.
A Washingtoni és Torontói Egyetem kutatói egy tesztsorozatot végeztettek el 118 hallgatóval. Először is felmérték, milyen az önképük, fixnek vagy fejleszthetőnek tartják-e a képességeiket.
Ezután egy olyan feladatsort kellett megoldaniuk, amelyről úgy tudták, hogy intelligenciateszt. Miután mindannyian ugyannyi (61) pontot kaptak, elmondták nekik, hogyan javíthatják a teljesítményüket.
A következő teszt eredményét véletlenszerűen határozták meg a tudósok, amelyek az előzőhöz képest rosszabbak vagy jobbak lettek, illetve ugyanolyanok maradtak.
A képességeiket fixnek tartók szorongva élték meg a jobb eredményüket, ezért a harmadik teszten gyengébben teljesítettek.
Jason Plaks, a Torontói Egyetem szociálpszichológusa szerint ezek a fiatalok azért nem tudták kezelni a sikert, mert az ellentétes a magukról kialakított képükkel.
Tanult tulajdonság
A másik érdekes csoportot azok jelentették, akik a képességeiket fejleszthetőnek tartják, de nem lett jobb az eredményük a második teszten - ebben az esetben ők éltek át nagyobb szorongást.
Jason Paks szerint ez utóbbi modell alkalmazható a sikertelen fogyókúra esetére, amikor az illető mindent megtesz, mégis kudarcot vall, ami nagyon frusztráló azok számára, akik azt tartják magukról, hogy képesek változni, fejlődni.
A kutatók arra is rámutattak, hogy a képességek megítélése tanult vélemény, ami egyben azt is jelenti, hogy meg lehet változtatni. A menedzserek például képesek lehetnek olyan munkaköri környezetet kialakítani, amely bátorítja a fejlődésben való hitet, különösen az új dolgok kipróbálásának ösztönzésével.