Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Kihalhat a világ legkisebb medvéje

Az élőhelye folyamatos szűkülése és az orvvadászat miatt jelentős veszélye van annak, hogy kihal a világ legkisebb medvefaja.

A maláj medve Ázsia délkeleti területein - Bangladesben, Burmában, Thaiföldön, Kínában, Vietnamban, Laoszban, Kambodzsában, Malajziában, Szumátrán és Borneón - él.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szakértői szerint a napmedvének (Helarctos) is nevezett állat példányainak száma harminc százalékkal csökkent az elmúlt három évtizedben.

Az IUCN vizsgálata szerint a globális felmelegedés miatt a világ nyolc medvefaja közül hat kihalhat.

Habár még sok mindent meg kell tudnunk ennek az állatnak az életmódjáról, azt nagy bizonyossággal kijelenthetjük, hogy bajban van - mondta Rob Steinmetz, a szövetség medvékre specializálódott csoportjának egyik tagja.

Hozzátette: a medvék fogyásának oka az, hogy az erdőirtások miatt lecsökkent az élőhelyük területe és romlott annak minősége. Ahol lakóhelyük védett, ott az orvvadászok pusztítják az állatokat.

Együttműködünk a kormányokkal, a védett területek vezetőivel, a természetvédő szervezetekkel és a helyiekkel, hogy megmentsük a kihalástól a maláj medve kicsi, elszigetelt populációit - mondta Rob Steinmetz.

A medve nagyjából másfél méteresre nőhet meg, súlya legfeljebb 65 kilogramm lehet.

Az állatok bundája fekete, mellükön világos, narancssárgás színű folt van, erről kapták a "napmedve" nevet. Az emlős mindenevő, ízeltlábúakat, hüllőket, kisebb emlősöket, madarakat és különböző növényeket is egyarántszívesen fogyaszt.

A világon nyolc medvefaj él: óriáspanda, pápaszemes medve, maláj medve, fekete medve, barna medve, jegesmedve, örvös medve és ajakos medve.

Közülük csak a barna medve és az amerikai fekete medve nem számít veszélyeztetettnek.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×