A szakember megjegyezte, hogy a török uralom és Buda 1686-os visszafoglalása után áttették az ünnepet szeptember 2-ára, majd a 18. század közepén Mária Terézia rendeletben helyeztette vissza az eredeti időpontra.

Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc után augusztus 20-a ellenzéki tartalommal töltődött fel, és a következő években nem egyszer kisebb összecsapások is voltak az ünnepnapon. Akkora jelentősége természetesen nem volt, mint március 15-ének - tette hozzá Romsics Ignác.

Állami ünneppé 1891-ben vált augusztus 20-a. A történész kiemelte, hogy az európai országokban a 19. században egyre nagyobb szerepet kaptak a nemzeti szimbólumok.

A század második fele a nemzetépítés jegyében telt: ekkor rendszeresítették a nemzeti himnuszokat, zászlókat, szimbólumokat, ünnepeket.

A szakember megjegyezte: mivel Magyarország nyelvileg, vallásilag és etnikailag sem volt heterogén, nem örültek a Szent Istvánhoz és a katolikus egyházhoz kötődő ünnep államivá tételének sem a magyarországi nemzetiségek, sem pedig a protestáns felekezetek.

A történész arról is beszélt, hogy a 20. század elején, Darányi Ignác agrárminisztersége idején kezdett összekapcsolódni az ünnep az aratással, az új kenyérrel.

Ennek a motívumnak a második világháború után lett nagy jelentősége, és maga az ünnep is a század közepétől teljesedett ki.