Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
A későbbi első helyezett Csorba Zsófia a kajak-kenu Európa-bajnokság női kenu egyes 5000 méteres számának döntőjében a csehországi Racicében 2025. június 22-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

A kajakos Varga Ádám és a kenus Csorba Zsófia is a világranglista élén

A múlt heti, racicei kajak-kenu Európa-bajnokság után frissültek az egyes szakágakban idén még csak tesztjelleggel bevezetett világranglisták: férfi kajakban Varga Ádám immár egyedüli éllovas Kopasz Bálintot megelőzve, míg női kenuban Csorba Zsófia lépett fel a vezető pozícióba. Női kajakban Csikós Zsóka, férfi kenuban Adolf Balázs a második.

A magyar szövetség a honlapján emlékeztet: a világranglista egyedi pontszámítás alapján áll össze, a pontokat a nemzetközi versenyeken lehet gyűjteni. A sportolók az egyes helyezésekért megszerezhető pontok egy bizonyos százalékát kapják attól függően, hogy egyesben, párosban vagy négyesben versenyeznek, illetve ehhez jön még az adott esemény szorzója, ami az Eb esetében 0,7. Fontos, hogy minden sportolónak csak az adott versenyen elért legjobb eredménye kerül be a számításba, így például Varga Ádám bár 500 egyesben győzött, ötezren pedig második lett Racicében, csak az előbbi eredményéért kapott pontokat.

A Ferencváros kétszeres olimpiai ezüstérmes kajakosa a világkupák után az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Kopasz Bálinttal holtversenyben állt az élen, most azonban már egyedül vezeti a ranglistát. Utóbbi versenyző a második, az Eb-n kétszáz egyesben negyedik Csizmadia Kolos egy helyet előrelépett, most az ötödik, míg Nádas Bence a kilencedik, Opavszky Márk és Kurucz Levente pedig holtversenyben a tizedik.

A nőknél az Eb-n három aranyérmet szerző Csikós Zsóka egy helyet előrelépve második, mindössze 30 ponttal lemaradva az éllovas lengyel Anna Pulawskától.

Lucz Anna kétszáz egyesben megvédte címét Csehországban, ennek köszönhetően 18 helyet javítva feljött a hetedik pozícióba. Nagyot ugrott a négyessel aranyérmet szerző Kőhalmi Emese is, aki hat helyet javítva jelenleg a kilencedik.

A férfi kenusok ranglistáján Adolf Balázs egy helyet előrelépve már a második a cseh Martin Fuksa mögött, míg a C-1 500 méteren Eb-negyedik Fejes Dániel az ötödik. A top 10-ben további három magyar található: a C-1 200 méteren ugyancsak negyedik Hajdu Jonatán a nyolcadik, míg az olimpiai C-2 500 méteres számban bronzérmes Kollár Kristóf és Juhász István a kilencedik, illetve a tizedik helyet foglalja el.

A nőknél Csorba Zsófia a világelső.

Az UTE 22 éves kenusa idén ötezer méteren egyelőre verhetetlen, a múlt hétvégén élete első felnőtt Európa-bajnokságán is aranyérmes lett a leghosszabb távon (emellett a vegyes négyessel a második helyen ért célba), így - lévén, hogy kanadai versenyző nem lehetett érdekelt Csehországban - Katie Vincent-et megelőzve, maximális pontszámmal vezet. Nagy Bianka és Kiss Ágnes őrzi holtversenyes harmadik helyét, mögéjük a C-1 500 méteren Eb-ezüstérmes Opavszky Réka lépett fel az ötödik helyre. Takács Kincső kétszáz egyesben elért negyedik helye szintén nagy ugrást ért, a Patent Győr világbajnoka ugyanis 16 helyet javítva a tizedik pozícióból várhatja a folytatást.

A magyarok számára a következő pontszerző esemény a szezon legfontosabb versenye, az augusztus 20. és 24. között sorra kerülő milánói világbajnokság lesz.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×