Ilyés Ferenc korábbi 229-szeres válogatott játékost választotta elnökké a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) küldöttgyűlése pénteken.

A Budapesten rendezett tisztújításon a 150 küldöttből 140 volt jelen, közülük 139 szavazott az egyetlen jelöltként induló Ilyésre, egy pedig tartózkodott. Az elnök megbízatása öt évre szól.

Megválasztása után a következőket mondta:

Eredményeket ígérni nagyon nehéz.

"Megtanultam rövid klubvezetői pályafutásom alatt, hogy a pályán kívülről már nincs ráhatásunk a mérkőzésekre, de mindent meg fogunk tenni, hogy a férfiválogatott sikeresen megvívja az olimpiai selejtezőt jövő tavasszal, a női csapat pedig a lehető legjobban szerepeljen az idei olimpiai kvalifikációs világbajnokságon".

Az utánpótlás kérdéskörét érintve elárulta: szeretné, ha közösen megvizsgálnák a legfőbb feladatokat, hogy a képzőközpontokból, az akadémiákról és a klubokból olyan játékosok kerüljenek az NB I-be, az európai kupákba és a válogatottakba, akik felnőtt szinten is megállják a helyüket.

Az előző elnök, Kocsis Máté szinte napra pontosan nyolc éve, 2015. április 17. óta irányította az MKSZ-t, de ezúttal nem indult újra a tisztségért.

A székelyudvarhelyi születésű és nevelésű 41 éves Ilyés 2000-ben igazolt Magyarországra, a Szeged és a Veszprém csapatát is két időszakban erősítette, megfordult Makón, illetve a német TBV Lemgo és a lengyel Wisla Plock együttesénél, majd 2016-tól 2021-ig Tatabányán szerepelt. A magyar bajnokságot háromszor, a Magyar Kupát és az EHF Kupát kétszer, a KEK-et egyszer nyerte meg. A válogatottban 2003 és 2019 között 229 mérkőzésen 502 gólt szerzett. Az olimpián 2004-ben Athénban és 2012-ben Londonban is negyedik volt, világbajnokságon a 2009-es ötödik helyezés a legjobb eredménye.

Visszavonulása óta a MOL Tatabánya KC klubmenedzsereként és az MKSZ határon túli magyar kézilabdáért felelős elnöki megbízottjaként dolgozott, illetve az Együtt növünk fel! alapítvány kuratóriumi elnökeként tevékenykedett.

Az MKSZ három alelnöki posztjából kettő az alapszabály módosításával megszűnt, a tisztséget a továbbiakban csak Pálinger Katalin tölti be. Az új elnökségnek Csermely Péter, Görbicz Anita, Hajdu János, Kirsner Erika, Kökény Beatrix, Nagy László, Oláh Sándor, Schuch Timuzsin és Tállay András a tagja.

A többi között a pénzügyi stabilitást emelte ki búcsúbeszédében Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) távozó elnöke.

"Nyolc évvel ezelőtt célul tűztük ki, hogy a sportág rendezett pénzügyi háttérrel rendelkezzen, mert akkoriban a támogatói háttér esetleges volt, az MKSZ alapvetően eladósodott, az egyesületeknél a pénzügyi tervezés pedig nehézkesen működött" - mondta a tisztújító küldöttgyűlésen Kocsis, aki szinte napra pontosan nyolc éve, 2015. április 17. óta irányította az MKSZ-t, de ezúttal nem indult újra a tisztségért.

Hozzátette, a pénzügyi stabilitás megteremtése mellett rendkívül fontos, hogy minden forintot korrekt és átlátható módon költöttek el, és azzal elszámoltak.

A távozó elnök elmondta, felkarolták és megerősítették a kézilabdához kapcsolódó parasportokat, a kerekesszékes kézilabdát és a csörgőlabdát. Létrehozták azt a határon túli rendszert, ami szervezetek támogatásából és öt kézilabda-akadémia kialakításából, fejlesztéséből áll. Mint kiemelte, ebben a munkában oroszlánrésze volt Ilyés Ferencnek, az MKSZ új elnökének.

Kocsis Máté azzal folytatta a felsorolást, hogy

újra van magyar tagja az európai szövetség elnökségének, van magyar versenybíró a világversenyeken,

amelyeken újra tevékenykednek magyar játékvezetők.

Hozzáfűzte, a tömegesítés és a népszerűsítés érdekében 17 nemzetközi versenyt rendeztek, illetve rendeznek utánpótlás és felnőtt szinten, "a magyar kézilabdacsalád létszáma pedig a négyszeresére emelkedett az elmúlt nyolc évben".

Az infrastruktúra-fejlesztés kapcsán közölte, a létesítmények építésével, felújításával az volt a céljuk, hogy mindenki, aki kézilabdázni szeretne, a lakóhelyéhez elérhető közelségben, színvonalas körülmények között tehesse meg ezt. Elmondása szerint 2015 óta megvalósult vagy folyamatban van 572 építési vagy fejlesztési beruházás:

• 277 egyesületi létesítmény-fejlesztés,
• 154 tornaterem-felújítás,
• 126 kültéri pálya fejlesztés, illetve
• megépült 11 munkacsarnok és
• négy világszínvonalú versenyaréna.

"Külön köszönetet mondok a kormánynak a hathatós támogatásért, hiszen ennek a rengeteg infrastruktúra-fejlesztésnek a végpontján a sport iránt elkötelezett kormányzat áll" - szögezte le.

Kocsis összegzése szerint a teremkézilabda utánpótlás-válogatottak nyolc arany-, két ezüst- és hat bronzérmet nyertek a világversenyeken az előző nyolc esztendőben, strandkézilabdában pedig hat aranyat, három ezüstöt és egy bronzot. Hangsúlyozta, hogy a férfi és a női felnőtt válogatott minden alkalommal kijutott a világbajnokságra és az Európa-bajnokságra, sőt, a nők ott voltak és hetedikek lettek a 2021-es tokiói olimpián.

"Hazánkban van a sportág legjobb, legszínvonalasabb, legnagyobb tudományos és képzési központja"

- mondta a leköszönő elnök a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémiáról, majd a diagnosztikai központról is említést tett.

"Biztos vagyok benne, hogy a rengeteg befektetett energia, a rengeteg pénz, a rengeteg ember, a rengeteg dolgos kéz meg fogja hozni az eredményét" - fogalmazott Kocsis Máté.