Infostart.hu
eur:
386.65
usd:
332.98
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke felszólal a szervezet közgyűlésén a budapesti Larus rendezvényközpontban 2019. május 24-én.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Újabb négy évig Kulcsár Krisztián a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke

A tisztséget 2017 májusa óta betöltő sportvezető - aki egyedüli jelölt volt - a tagságtól 103 támogató szavazatot kapott, hárman pedig nemmel voksoltak a MOB szombati tisztújító közgyűlésén.

Schmidt Gábor és Deutsch Tamás lett a szervezet alelnöke. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnökére 100-an szavaztak igennel, 5-en nemmel, míg az MTK elnökét 90-en támogatták, 16-an nemmel voksoltak.

A tagság döntése alapján az elnökségbe Vári Attila (76 szavazat), Magyar Zoltán (68), Wladár Sándor (66), Markovits László (65), Kovács Antal (64), Imre Géza (63) és Pálinger Katalin (54) került be. Schmitt Pál, Kamuti Jenő és Gyurta Dániel - nemzetközi tisztsége miatt - automatikusan az elnökség tagja maradt.

Miután a közgyűlés egyhangúlag módosította a szervezet alapszabályát, Kulcsár Krisztián és az új tisztségviselők megbízatása a párizsi olimpiát követő, legkésőbb 2024. szeptember 15-ig megtartandó tisztújító közgyűlésig szól.

A közgyűlés elején a tagság megemlékezett a tavaly november óta elhunyt magyar sportemberekről, köztük a héten eltávozott Kárpáti Györgyről és Benedek Tiborról. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy a tokiói olimpia elhalasztása miatt nemcsak a sportolóknak és a sportszakembereknek kellett újratervezniük az életüket, hanem a szövetségeknek és a kluboknak is a saját működésüket. Kiemelte: a világon Magyarországon állt le a legkésőbb és indult újra a leghamarabb a sportélet.

"A kormány az idei évi támogatással megegyező mértékű forrást biztosít a jövő évre is,

ennek megfelelően elmondható, hogy az eredményes szerepléshez szükséges támogatás rendelkezésre fog állni" - fogalmazott Szabó Tünde. Kulcsár Krisztián a nemzetközi olimpiai mozgalom elmúlt fél évének legfontosabb eseményeit ismertette, majd Vékássy Bálint főtitkár az elnökség szakmai beszámolójában megnyugtatta a jelenlévőket, hogy a tokiói olimpia elhalasztásával járó munkák dandárját a japánok végzik el. Köszönetet mondott azért, hogy a járványhelyzettel összefüggő, nem várt kiadásokra igényelt 452 millió forint rendkívüli támogatás milyen gyorsan, már a kormányülés után megérkezett a MOB-számlájára. Emlékeztetett arra is, hogy idén december 19-én 125 éves lesz a MOB, a jubileumi ünnepséget a Budapest Kongresszusi Központban fogják tartani. Tájékoztatott arról is, hogy

Aján Tamás elnök távozását követően a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség irodája elköltözik Budapestről.

A közgyűlés egyhangú szavazati aránnyal elfogadta a tavalyi év gazdálkodásáról és szakmai munkájáról szóló beszámolókat, és az idei évre vonatkozó, módosított költségvetési tervet. Ezekből kiderült, hogy a bizottság tavaly 2,4 milliárd forintból gazdálkodott, a nyeresége 20,8 millió forint lett.

Fábián László sportigazgató a januári, lausanne-i téli ifjúsági olimpiai játékok kapcsán elmondta, hogy az esemény magyar szempontból sikeres volt, hiszen a versenyzők jól szerepeltek és tudásuk legjavát adták. Ezt követően a Finnországban sorra kerülő 2021-es téli Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál felkészülési alapelveit és céljait ismertette. A jövő február 6-13. közötti esemény műsorán kilenc sportág szerepel, a magyaroknak alpesi síben, műkorcsolyában és rövidpályás gyorskorcsolyában van reális részvételi esélyük. A tagság egyhangúlag elfogadta a magyar csapat részvételét a versenyen, akárcsak a 2022-es téli olimpiai játékokon, a nyári EYOF-on és a nyári ifjúsági olimpián való indulást.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×