Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
A svájci Roger Federer a honfitársa, Stan Wawrinka ellen játszik a francia nyílt teniszbajnokság férfi egyesének negyeddöntőjében a párizsi Roland Garros Stadionban 2019. június 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien De rosa

Federer csak egy salakost vállal be

Roger Federer csak a Roland Garroson indul az idei salakpályás szezonban - mondta a Reuters hírügynökségnek a svájci teniszező menedzsere.

A volt világelső 2017-ben és 2018-ban a teljes salakos idényt kihagyta, tavaly pedig mindössze két tornán indult, mielőtt megérkezett Párizsba. A mostani hírek arról szóltak, hogy a madridi és római viadalt szánja felkészülésnek a francia nyílt bajnokságra, de menedzsere, Tony Godsick ezt cáfolta.

"A mostani állás szerint csak a Roland Garros-részvételt tervezi" - mondta Godsick.

A 38 éves Federer az elmúlt években drasztikusan csökkentette azon versenyek számát, amelyeken elindul, hogy megpróbálja elnyújtani a karrierjét. Ennek jegyében például az idei Australian Open előtt - sok riválisával ellentétben - nem vett részt az ATP Kupán, inkább a családjával töltötte az időt, mielőtt megkezdte 22. idényét az ATP körversenyen. Ausztráliában ezzel együtt az elődöntőig jutott, csak a későbbi győztes Novak Djokovic tudta megállítani.

A svájci sztár 20-szoros Grand Slam-győztes - Párizsban egyszer, 2009-ben nyert -, legutóbb 2018-ban, Melbourne-ben emelhetett magasba GS-trófeát.

Menedzsere szerint az utolsó tornája a március végén-április elején esedékes miami viadal lesz, majd hosszú pihenő után érkezik meg a Roland Garrosra, amely május 24-én kezdődik.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Lehet gyorsan bevezetni az eurót, csak jöhet vele a káosz

Lehet gyorsan bevezetni az eurót, csak jöhet vele a káosz

Bulgária január 1-jén az euróövezet 21. tagjává vált, és az Európai Bizottság friss értékelése szerint a technikai átállás zökkenőmentesen zajlott, miközben a lakosság bizalma megosztott maradt: csak 49 százalékuk tartotta jó dolognak az eurót. Bár a bolgárok kétharmada az árak emelkedésétől tartott, a tényleges inflációs hatás mindössze 0,2 százalékpont körül alakult. A tapasztalat különösen tanulságos Magyarország számára, ahol az új kormány ígérete szerint 2030-ig megteremtené az euróbevezetés feltételeit. A bolgár példa azt mutatja, hogy a siker kulcsa nem csupán a logisztikai felkészülés, hanem a társadalmi bizalom megteremtése, a hatékony árfigyelés és a gyors hatósági fellépés az indokolatlan áremelésekkel szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×