Özil a hsziancsangi, hozzá hasonlóan muzulmán vallású ujgurok védelmében posztolt, az elnyomatás ellen küzdő harcosoknak minősítve őket. Nemcsak a hivatalos kínai politikát bírálta, hanem a muzulmán világot is, amely nem emeli fel a hangját a táborokba zárt, körülbelül egymilliós közösség érdekében.
Törökül írt véleményében olyan kitételek szerepelnek, mint, hogy a Koránt elégetik, a mecseteket lerombolják, a muzulmán iskolákat bezárják, a hitoktatókat egytől egyig kivégzik, a híveket erőszakkal táborokba kényszerítik.
Az angol nyelvű kínai napilap, a Global Times azt írta Özilről, hogy „olyan személy, aki megzavarodott, nem méri fel jól a befolyását, s könnyen vállalkozik felbujtásról”.
A kínai állami média szerint az ügy sokat rontott Özil ottani megítélésén, sőt az Arsenalén is.
A londoni klub azonnal elhatárolódott az ügytől. A Vejpón, Kína legnagyobb közösségi platformján nyilatkozott arról, hogy Özil csak a magánvéleményét fogalmazta meg.
Az angol sajtó megjegyzi, hogy az Arsenal vagy akár a Premier League vezetői okkal tartanak attól, hogy egy ilyen eset szankciókat válthat ki Kínában, elég csak az NBA októberi botrányára gondolni, amely Daryl Morey-nak, a Houston Rockets ügyvezetőjének a hongkongi tüntetőket támogató véleménye miatt robbant ki. Az eset jelentős pénzügyi veszteséget okozott a az észak-amerikai kosárlabdaligának.
A vasárnapi mérkőzést egyébként a Manchester City 3-0-ra megnyerte az Arsenal ellen. „A Manchester City a kínai nép jó barátja” – írta egy szurkoló a közösségi médiában. A Manchester City részvényeinek 13 százaléka egyébként kínai tulajdonban van.