eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
A spanyol válogatott tagjai ünnepelnek, miután 86-66-ra győztek a női kosárlabda Európa-bajnokság döntőjében, a Spanyolország - Franciaország mérkőzésen a Belgrád Arénában 2019. július 7-én. Előtérben középen Andrea Vilaró Aragonés.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Spanyol címvédés Belgrádban

A spanyol válogatott megvédte címét a szerb-lett rendezésű a női kosárlabda Európa-bajnokságon, miután a vasárnapi döntőben könnyedén legyőzte a franciákat Belgrádban.

A szerb sikert hozó bronzmérkőzéshez képest alaposan megcsappant a nézőszám a Beograd Arenában, az akkori 4500 szurkolónak már csak a fele figyelte a 2017-es prágai Eb-döntő "újrajátszását". A Rióban olimpiai második spanyolok alaposan belekezdtek, a Dinamo Kurszkkal a soproni négyes döntőben Euroliga-ezüstérmes Marta Xargay három triplával nyitott, majd az Eb legidősebb játékosa, a szeptemberben 40 éves Laia Palau is betalált. Az előző három kontinenstornán ezüstérmes franciák egy időkérést követően 17-8-ról 19-18-ra feljöttek, a nyitónegyed 53 (!) pontot hozott.

A folytatásban az olimpiai negyedik francia együttes 17 pontos hátrányba került, a spanyolok óriási tempót diktáltak, és 50-36-os vezetésnél vonultak el a nagyszünetre. Franciaország mindössze 13 másodpercig vezetett az első húsz percben.

Fordulás után kilenc pontra csökkent a különbség, de a 26. percben 67-49-nél már eldőlni látszott a finálé, miközben az elődöntőben 20 pontot szóró francia Marine Johannes ezúttal csak hét pontnál tartott. Az utolsó játékrészben Xargay bedobta ötödik tripláját és 23. pontját, és öt perccel a vége előtt, 76-59-nél már csupa mosolygó arcot lehetett látni a spanyol kispadon. A vártnál egyoldalúbb döntőt magabiztosan nyerte a címvédő, a franciákat pedig vigasztalhatja, hogy sorozatban hatodszor zárták éremmel az Eb-t.

A tavaly vb-harmadik spanyol válogatott egymás után negyedszer állhatott Eb-dobogóra, és 1993, 2013 és 2017 után negyedszer lett Európa legjobbja.

A szerb-lett Eb-ről az első hat helyezett vehet részt a jövő februárban sorra kerülő, 16 csapatos olimpiai selejtezőben, Magyarország hetedikként már nem juthat ki a tokiói játékokra. A kvalifikációs torna során négy kvartettben küzdenek majd a csapatok, és mindegyikből az első három jut ki az olimpiára. Érdekes, hogy a selejtezőtornán a tavaly világbajnok Egyesült Államok és a házigazda Japán is szerepel, noha ők már automatikusan kvótához jutottak, így a számukra nincs tétje a selejtezőnek.

korábban, bronzmérkőzés:
Szerbia - Nagy-Britannia 81-55 (25-16, 15-17, 21-6, 20-16)

Tizenhét éves átok tört meg

A magyar női kosárlabda-válogatott a 7. helyen végzett, 17 év után jutva újra a legjobb nyolc közé az Európa-bajnokságon.

Az Eb végeredménye:
1. Spanyolország
2. Franciaország
3. Szerbia
4. Nagy-Britannia
5. Belgium
6. Svédország
7. MAGYARORSZÁG
8. Oroszország
9. Olaszország
10. Szlovénia
11. Lettország
12. Montenegró
13. Fehéroroszország
14. Törökország
15. Csehország
16. Ukrajna

Az Eb-k 81 éves történetében a magyarok hatszor nem vettek részt a legjobbak küzdelmében, míg az eddigi legjobb eredmény két ezüstérem volt: 1950-ben Budapesten, hat évvel később pedig Prágában állhatott a dobogó második fokára a csapat. Bronzérmesek lettek a magyarok 1952-ben (Moszkva), 1983-ban (Budapest), 1985-ben (Treviso), 1987-ben (Cadiz) és 1991-ben (Tel-Aviv).

A legutóbbi elődöntőre 1997-ben került sor magyar részvétellel, amikor a válogatott hazai környezetben - Pécsen, Zalaegerszegen és a fővárosban - a negyedik helyet szerezte meg.

Az eddigi 37 Eb legsikeresebb válogatottja a Szovjetunióé: az 1991-ben felbomlott nagyhatalom 21-szer(!) nyert aranyérmet.

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×