Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Pars az éremért küzd a Madárfészekben

Hét évvel a pekingi olimpia után ismét a Madárfészekben lép dobókörbe Pars Krisztián. A magyar kalapácsvető 2008-ban negyedik volt az ötkarikás játékokon, majd a fehéroroszok doppingbotránya miatt egy ideig ezüstérmesnek érezhette magát, s a papírforma szerint a szombaton kezdődő atlétikai világbajnokságon is a második helyet célozhatja meg.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2008 decemberében az ezüstérmes Vagyim Gyevjatovszkijt és honfitársát, a harmadik Ivan Tyihont doppingolás miatt kizárta, s eltiltotta a játékokról. Így a negyedik Pars Krisztián a második helyre léphetett volna előre. A két fehérorosz azonban fellebbezett a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS), amely 2009-ben eljárási hiba miatt megsemmisítette a NOB döntését.

A 2012-es játékokon Tyihont visszaléptették a selejtezőből, mert a 2004-es athéni olimpián és a 2005-ös helsinki világbajnokságon adott mintáinak ismételt vizsgálata során tiltott szer nyomaira bukkantak az ellenőrök. Londonban Pars magabiztosan szerezte meg az olimpiai bajnoki címet.

Könnyen lehet, hogy ezúttal ismét Tyihon lesz az idén hosszú ideig sérüléssel bajlódó szombathelyi atléta egyik nagy riválisa. A fehérorosz kalapácsvető ugyanis visszatért eltiltása után, és 77,46 méterrel iratkozott fel a rajtlistára.

A szám elsőszámú esélyese a címvédő Pawel Fajdek. A lengyel dobó - mióta tavaly az Eb-n kikapott Parstól - 15 versenyt nyert sorozatban, s nem valószínű, hogy Pekingben bárki legyőzheti. Ebben az évben csak ő dobott 80 méter felett, 83,93 méterrel vezeti a világranglistát - ez minden idők 10. legjobb eredménye.

Az idén 79,91-ig jutott Parsnak még a tadzsik Dilshod Nazavorral (79,36 m) és az egyiptomi Musztafa Elgamellel (79,90) kell leginkább megküzdenie az éremért - az idei ranglista alapján. Pars 2010-ben a barcelonai Eb-n nyerte első érmét, bronzot, azóta minden világversenyről medállal tért haza.

Szintén dobogóesélyes a 12 tagú magyar csapatból a 2004-es athéni játékokon ezüstérmes Kővágó Zoltán. A magyar diszkoszvetőnél idén csak hárman tudtak jobb eredményt elérni, közülük azonban a legutóbbi három vb-n győztes német Robert Harting nem indul Pekingben. Kővágó kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott ebben az esztendőben, Gyémánt Liga-versenyen is dobogóra állhatott, legjobbja 67,39 méter.

A nők közül a tavaly szabadtéren Eb-bronzérmes, idén fedettpályás Európa-bajnok súlylökő, Márton Anita lehet pontszerző.

A 2008-as játékokra épült stadionban, a Madárfészekben az esti - magyar idő szerint 12-13 órakor kezdődő - versenyek során minden nap telt házzal számolnak a szervezők, míg a délelőtti selejtezőkre is 90 százalékos kihasználtságot jósolnak. A stadionba 91 ezren férnek be, de a vb-re 50 ezerre szűkítették a befogadóképességét.

A szervezők bejelentése szerint az indulók létszáma először lépi át a 2000-es határt. Az első, 1983-as helsinki vb-re 1355 atléta nevezett, a legutóbbi, moszkvai vb-n pedig 1970 volt ez a szám.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×