A Chelsea legutóbbi kilenc hónapja minden, csak nem sikertörténet. Amióta (2003-ban) Roman Abramovics megvásárolta a csapatot, a Kékek még nem produkáltak ilyen rossz szériát. A Bajnokok Ligájában a kiesés szélére sodródtak, az FA-kupában éppen a beugró edző, Roberto Di Matteo első mérkőzésén újrázik a csapat idegenben a második vonalbeli Birmingham City ellen, a bajnokságban pedig nemhogy a címnyerésre nincs esélye, de bravúr, és jelentős formajavulás szükséges a BL-selejtezőben való szereplésre még éppen jogot adó negyedik hely eléréséhez is.

Ez a kilenc hónap André Villas-Boas érájaként vonul be a klub történetébe. A 35 éves portugál edző, noha korábban már megfigyelőként a Chelsea-nél és az Internél is dolgozott José Mourinho stábjában, akkoriban például két és félszer annyi pénzért, mint a német világbajnok Rainer Bonhof, igazán az FC Porto sikeredzőjeként szerzett nevet magának.

2011 tavaszán megnyerte csapatával a portugál bajnokságot, az országos kupát és az Európa Ligát. Tulajdonképpen lemásolta elődje José Mourinho 2003-as teljesítményét, a Különleges ugyanakkor maradt még egy évet, s megnyerte a Bajnokok Ligáját is.

Az angol sajtóban hamarosan gyakran csak rövidítve, AVB-nek emlegetett fiatal edző azonban ezt már "csak" a Chelsea-vel érhette volna el. Abramovics és a vezérkar őt választotta Carlo Ancelotti utódául, 2011 júniusában Villas-Boas három évre szóló szerződést kötött a londoni Kékekkel.

Abramovics még a portugál edző előző kontraktusában szereplő 15 millió eurós kivásárlási árat is hajlandó volt kifizetni az FC Portónak, hogy megszerezze a fiatal edzőt. Villas-Boas a Chelsea harmadik legdrágább nyári szerzeménye lett, Juan Mata és Romelu Lukaku után. Nem gyakran esik meg ilyen egy fiatal edzővel...

Villas-Boas jól kezdett a Chelsea-vel, tétmérkőzésen az első vereséget a Manchester United ellen szenvedte el szeptember 18-án. Utána újabb jó sorozat következett, egészen az október 23-i, Queen's Park Rangers elleni vereségig. Ott azonban valami eltörött: azóta nem talál magára a Chelsea. Huszonnyolc mérkőzésből csak tizenegyet nyert meg a csapat, a rossz szériában akadt két három mérkőzésből álló győzelmi sorozat.

A legjobb időszakot december eleje jelentette, amikor a Newcastle United, a Valencia és a Manchester City ellen is nyertek a Kékek, összesen 8-1-es gólkülönbséggel. Akkor még úgy tűnt, megjavítható a kátyúkban megsérült kocsikerék - ma már tudjuk, hiú ábrán volt ez csak.

Villas-Boas nem találta meg a közös hangot a csapat idősebb, ha úgy tetszik kulcsjátékosaival, akik közül Frank Lampard és Ashley Cole a nyilvánosság előtt is kritikára ragadtatta magát. A 30 év felettiek közül Nicolas Anelka és Alex már eligazolt a klubtól, s alighanem Florent Malouda és Michael Essien sem szívesen maradt volna ebben a felállásban az idény végén. Már februárban arról cikkezett az angol sajtó, hogy Roman Abramovics megjelent a Chelsea edzésén - a korábbiakat tekintve ez általában az edzőváltás közeledtének egyik biztos jele volt. Akkor még azonban André Villas-Boas bízott abban, hogy megtarthatja az állását, noha egy-egy nyilatkozatában elismerte, hogy a bajnoki cím megnyerésére alig lát már esélyt. Alkalmasint igazából a nápolyi BL-vereség, majd a West Bromwich elleni mostani "zakó" pecsételte meg a sorsát.

Legalábbis, ha arra gondolunk, hogy Abramovics számára a Bajnokok Ligája megnyerése lenne minden szezonban a legfontosabb (ez az egyetlen trófea, amelyet a Kékek nem tudtak megnyerni 2003 óta), illetve hogy Luiz Felipe Scolarit is akkor menesztette, amikor a következő idénybeli BL-szereplés veszélybe került.

Az is tagadhatatlan, hogy Roman Abramovics lényegesen türelmetlenebb az edzőkkel, mint a nagy négyes bármelyikének vezérei. A Manchester Unitedet 1986 óta Alex Ferguson dirigálja, az Arsenalt 1996 óta Arsene Wenger vezeti, utóbbi még annak ellenére is, hogy úgy fest, immár sorozatban a hetedik idényében nem tud egyetlen trófeát sem nyerni az Ágyúsokkal. A Liverpoolnál Rafa Benítez 2004-es szerződtetése óta hárman (a spanyol, valamint Roy Hodgson és Kenny Dalglish) dirigálták a Vörösöket.

Ezzel szemben a Chelsea-nél az elmúlt kilenc évben Claudio Ranieri, José Mourinho, Avram Grant, Luiz Felipe Scolari, Guus Hiddink, Carlo Ancelotti és André Villas-Boas is dirigálta a csapatot, s közülük egyedül a holland edző távozott önként. Közülük (megint csak: az eleve beugrónak érkezett Hiddinket nem számítva) csak az maradt több mint egy teljes idényen keresztül, aki meg tudta nyerni a Premier League-et.

Közülük hárman voltak igazán sikeresek: a 2004 nyara és 2007 ősze között öt hazai trófeát megnyerő Mourinho, a 2010-ben a klub menedzserei (edzői) közül elsőként duplázó Carlo Ancelotti, valamint a beugróként FA-kupát nyerő Guus Hiddink.Érdekes egybeesés: a hetesből éppen ők hárman kerültek úgy a Stamford Bridge-re, hogy pályafutásuk során addigra megnyerték a bajnokok trófeáját, a legjelentősebb európai klubkupát.

Az angol sajtó szerint Roman Abramovics leginkább Pep Guardiolát akarja megnyerni a Chelsea élére 2012 nyarától, de a klub már tárgyalt is az egyelőre szabad Rafa Benítezzel is, akinek egyetlen kikötése lenne: kapjon indulásként legalább 18 hónapos szerződést.

S persze ott van még aduászként José Mourinho, akinek a nevét többször is skandálták az elmúlt hetekben a Stamford Bridge-en. A portugál ugyan nemrégiben Londonban járt, de azt állítja, nem tér vissza a Chelsea-hez. S vélhetően ezt fogja mondani egészen addig, ameddig be nem fejeződik a 2011-2012-es spanyol idény.