Robinho szenzációs őszt produkált a Manchester Cityben. A brit rekordot jelentő 34 millió fontért szerződtetet játékos az első hat bajnoki meccsén hat gólt szerzett, sőt az idény későbbi szakaszában is az első három között volt az Actim Index szerint. (E rendszer a matematika nyelvére fordítva pontokra konvertálja át a játékosok a pályán nyújtott teljesítményét.)

Úgy festett, Robinho végre megtalálta a boldogságot és a lelki békét. Az brazil csatár tizenévesen, a Santos csapatában tűnt fel, ő volt a 2002-es és a 2004-es bajnokcsapatok vezéregyénisége, a futball-ikrének nevezett, immár a Werder Brement erősítő Diego oldalán. Klubtársuk volt a manapság ugyancsak a Manchester Cityben játszó Elano is.

Robinho 2005-ben, 21 évesen a Real Madridhoz szerződött. Szinte menekült Európába. Bár a királyi klub nagyon jó fizetést ajánlott a mérhetetlen szegénységben felnőtt, háromfogásos ebédet először 12 éves korában, a Santos kollégiumában kapott játékosnak, Robinhót nem az anyagiak sarkallták arra, hogy elhagyja Brazíliát.

Nem sokkal korábban elrabolták az édesanyját, akit csak jelentős váltságdíj fejében engedtek csak el a rablói. Robinho, akit néhány éve alatt gazdaggá tett a futball, úgy érezte, a családja az ő pénze miatt nincs biztonságban Brazíliában.

Eleinte korábbi santosos edzője, Vanderlei Luxemburgo volt a Madridnál az edzője, majd a következő években szinte félévente, évente más és más. Madridban nem futballozhatott olyan kötetlenül, mint Brazíliában, s ez sokszor a kedvét szegte. Pletykák keringtek arról, hogy - a brazil játékosokra kevéssé jellemző módon - inni is kezdett, a klub spanyol játékosai kocsmaszagúnak minősítették az öltözőt, ha Robinho is ott volt.

Jót tett Ronaldo távozása

Ronaldo távozása a Milanhoz javított Robinho helyzetén is, sportszerűbben élt, s ettől javult a formája is. Immár meg tudta ismételni a Real Madridban is azt a teljesítményét, amit például a 2007-es Copa Américán nyújtott, amelyen a torna legjobb játékosaként segített győzelemre az aranyzöld mezes válogatottat.

2007 őszén vitathatatlanul ő volt a Real Madrid legjobb játékosa, tavaszra mégis kegyvesztetté vált. Sértette őt a mellőzése, s az is, hogy a Madrid nyíltan ajánlgatta őt különböző üzleti konstrukciókban angol kluboknak, hogy pénzt szerezzen Cristiano Ronaldo megvételéhez.

2008 augusztusának utolsó napján, percekkel az átigazolási időszak lejárta előtt Robinho klubot váltott. Bár talán szívesebben választotta volna a(z akkor még) Felipe Scolari által irányított Chelsea-t, az arab tulajdonosok által megvett Manchester Cityhez igazolt. Minden idők legdrágább, az Egyesült Királyságba került játékosaként.

Pazar őszt produkált, de aztán minden elromlott. Robinho január vége óta csak keresi önmagát, 2009-ben még egyetlen bajnoki gólt sem szerzett. Pelé, aki hajdanán a Santosban fiaként szerette, kábítószer élvezettel vádolta meg - noha ennek igazságtartalmát soha, senki nem tudta bebizonyítani.Az angol sajtó "csak" a fizetését emlegette fel, kiszámolva, hogy heti 165 ezer fontos (körülbelül 220 millió forintos havi javadalmazásnak megfelelő) fizetése az ablakon kidobott pénz. Az újságírók kiszámolták, hogy Robinho minden egyes a pályán töltött perce 15 719 fontjába került eddig a Citynek. A csapat pedig csak nyolc mérkőzését nyerte meg abból a huszonötből, amelyen Robinho is kezdett. Tizenhármat elveszített.

Mark Hughes a hétvégén Robinhót csak a második félidő közepén küldte pályára, inkább a rutintalan Ched Evanst küldte be még első csereként is. A közönség tüntetett a menedzser ellen, aki később azt mondta, Robinhónak pihenésre van szüksége.

Nem határozta meg pontosan, hogy mennyire és miért, a számokból az olvasható ki, a legutóbbi hét olyan meccséből, amelyen a brazil kezdett, Hughes ötször lecserélte - a nyolcadikon meg csak csereként küldte be.

Különc és nagyképű

Robinhónak immár nem felhőtlen a viszonya a csapattársaival sem, akik finoman szólva különcnek, nagyképűnek és közösségellenesnek minősítik őt és a barátját, Elanót. Nem értik, miért játszik mindkét játékos kiválóan a válogatottban, és miért vergődik a klubjában.

Azt sem értik, a két játékos miért nem hajlandó elfogadni a közösségi lét szabályait? A Hamburg elleni, múlt heti, idegenbeli UEFA-kupa-mérkőzésre indulás előtt a csapat minden tagja, a szokásoknak megfelelően, a klubcímeres öltönyben, nyakkendőben jelent meg a találkozón - a melegítőt viselő Robinho kivételével.

Miután Robinho formája és viselkedése azt követően változott meg, hogy eldőlt, Kakà nem szerződik a Manchester Cityhez, valószínűsíteni lehet, hogy rájött: az arabok pénzbeli injekciója ellenére a Man City még éveken át nem lesz olyan csapat, amelyik a nagy címekért versenyezhet.

Azóta egy célja van: úgy viselkedni és úgy játszani, hogy a klub vezetői a nyáron lemondjanak róla. A legjobb úton halad céljai valóra váltása felé. A kérdés csak az: ki fog kapkodni utána?