Nagy megtiszteltetés az év női sportolójának lenni, de az olimpiai bronzérem az első számú, ezt a díjat pedig utána helyezem a rangsorban.
Nem indult könnyen az év, az olimpiára is az utolsó versenyen biztosította helyét. Mi volt a legnehezebb idén?
Nekivágni a kvalifikációs versenysorozatnak, amelynek a végén kijutottam az olimpiára. Egyik hétvégén sem voltam a családommal, szinte egyik versenyről utaztam a másikra. Nem tudtam az elején, hogyan fogom ezt végigcsinálni, hiszen edzeni sem volt időm. Utólag visszagondolva lehet, hogy ez így volt jó, mert annyira belezáródtam, hogy nem volt idő a sebeket nyalogatni, csak mentem tovább.
Így állt hozzá a család is?
Nagyon sokat köszönhetik nekik, támogattak végig. Fantasztikus, hogy ezt az egészet elviselték.
Meglett az eredménye, hiszen Pekingben fantasztikus vívással szerzett bronzérmet. Hova helyezi élete tornái között?
Mindenképpen az első helyre teszem ezt az eredményt. Ez már az ötödik olimpiám volt, lehet azt mondani, akkor megdolgoztam ezért az éremért.
Belefér még a hatodik olimpia is?
Nem, az már nem fér bele, az nagyon sok lenne.
Mik a tervei 2009-re?
Mindenképpen a családommal, a kislányommal szeretnék több időt tölteni. Ugyanakkor nem teszem még le a fegyvert, nem hagyom abba a sportot egyik napról a másikra, egy kis levezetés még belefér.
Hanganyag: Farkas Dávid