Villámrajtot vett Kemény Dénes együttese, mert bár a németek szereztek vezetést büntetőből, Benedek Tibor pillanatok múlva egyenlített.

Majd igazi gólparádé következett, amelyben a főszerepet a magyarok vállalták, akik a máskor majdhogynem egy egész mérkőzés megnyeréséhez elegendő - ráadásul szebbnél szebb - találattal tömték ki a rivális kapuját. Különösen Kásás Tamás volt elemében, aki csapatkapitányhoz méltóan vette vállára az irányítás sosem könnyű feladatát, részt vállalva a gólokból is.

A második negyedben sem változott a játék képe: Szécsi-bravúrok itt, pazar hazai megoldások ott, 10-4-re elhúzott a magyar válogatott, amely a harmadik játékrészben is - miközben a kapuban Szécsit az ifjú Baksa László váltotta - roppant magabiztos és hatékony pólóval, az egészen magas szintű védekezéshez "felnőtt" támadójátékkal rukkolt ki.

Előbb Varga Dénes (13-4), majd Biros Péter lökete nyomán (14-5) került kiütésközelbe a német válogatott, aztán meglett a közte tíz is Madaras Norbert finom ejtésének köszönhetően.

A befejező nyolc percben már akadtak ugyan könnyedebb, kevésbé célravezető megoldások, pontatlanságok is, a Kemény-legénység összességében most játszott a legjobban a tornán, meggyőző teljesítménye pedig azt vetíti előre, hogy minden rendben lesz a két hét múlva rajtoló ausztráliai világbajnokságra.