Átadták a Libri irodalmi díjakat, a könyvkereskedő cég 2024 legsikeresebb köteteit jutalmazta az olvasók döntése alapján. A díjazottak között van mások mellett Náray Tamás, Bibók Bea, Borbás Marcsi, Bartos Erika, Karády Anna, Bán Mór, Emeran Mayer és Edith Eva Eger. Az irodalmi díjak kilencedik évadában az emlék- és életműdíjakkal együtt tizenkét kategóriában osztottak ki elismeréseket pénteken; idén első alkalommal adták át a legolvasottabb pszichológiai és gasztronómiai könyveknek járó díjakat.

A Libri irodalmi díjakat tavaly újították meg abban a szellemben, hogy egy könyvkereskedőhöz méltóan mindenféle stílust, műfajt, zsánert képviseljenek, és az olvasók sokszínű ízlése tükröződjön ebben a díjban, úgyhogy immár 12 kategóriában – fikciós és tényirodalmi kategóriákban is – díjazzák az elmúlt év sikerkönyveit. A szerzőktől meg is kapták a visszajelzést a díjakkal kapcsolatban: Náray Tamás például a díjátadón levetített videoüzenetében elmondta, vannak értékes díjak, vannak még értékesebbek, és van az, amit az olvasó ítél oda, az ő számára ez a legértékesebb.

Mint Ludvig Orsolya, a Libri marketing- és kommunikációs igazgatója az InfoRádióban elmondta, egy tényirodalmi vagy történelmi tényirodalmi kötet a szórakoztató vagy a szépirodalommal nem összevethető, ez olyan lenne, mint a körte és az alma, de...

„Látszik a sikerlistákon és az eladásokból is, hogy a szépirodalom, a szórakoztató irodalom, a pszichológiai kötetek és az egészséggel kapcsolatos művek, önfejlesztő, önsegítő típusú könyvek is egyre inkább előtérbe kerülnek; tavaly a teljes kínálatból a legsikeresebb könyv, vagyis a legnagyobb példányszámban eladott könyv Emeran Mayertől A bél-agy kapcsolat, ami jól mutatja, hogy az egészséggel kapcsolatos kérdések mennyire előtérben vannak, egészen szofisztikált mértékben foglalkozik ezzel a társadalom” – mondta Ludvig Orsolya.

Az olvasást szerinte mindenképpen népszerűsíteni kell, mégpedig azért, mert nagyon sok versenytársa van. Az olvasás esetében tehát nem is egymással versenyeznek a könyvek, hanem az a fontos, hogy az olvasás maga legyen a szabadidős tevékenységek között, és maradjon is „egy olyan korban, ahol Netflix és Spotify van”.

Nem titkolja azt sem: kutatások szerint a felnőtt lakosság jelentős része egyáltalán nem olvas könyveket vagy csak nagyon keveset. A 14-29 év közötti korosztály az, amely viszont kitartóan és sokat, még ha nem is klasszikus irodalmat. A gyerekekből márpedig úgy lesz olvasó, ha könyvből kapják az esti mesét, látják a szüleiket, környezetüket olvasni. Ha nem látják, hanem helyette a tévéhez ülnek le a felnőttek, a gyerekek is oda fognak telepedni.

Az idei Könyvhét tapasztalatairól is beszélt: az időjárásnak is köszönhetően „fantasztikus forgatag volt minden egyes napon”, óriási közönség mozdult meg, sorok álltak a dedikálásoknál, a rendezvény tehát sikeres volt.

Elismerések Emerald Mayertől Sajdik Ferencig

A könyvkereskedő cég először 2016-ban adott át irodalmi díjakat, majd 2024-ben – egy év szünet után – az év legolvasottabb szerzői a korábbinál jóval több kategóriában vehették át a rangos elismerést. A Libri irodalmi díjakat idén is az Ünnepi Könyvhét eseményeihez kapcsolódóan adták át a Budapest Music Centerben.

Szerzői díjak

Az év közönségkedvence – Emerald Mayer: A bél-agy kapcsolat (Kulcslyuk Kiadó)

Emeran Mayer, a Los Angelesben található UCLA Egyetem Orvostudományi Karának világhírű professzora, közel negyven éve kutatja a bél- és idegrendszer kapcsolatát, kölcsönhatásait. A tudóst és gyakorló gasztroenterológust a kutatási terület úttörőjeként tartják számon, aki több mint háromszázhetven tudományos cikket publikált a témában. Könyvében egyedülálló alapossággal tárja fel, hogy a bélrendszer a benne élő mikrobákkal miképpen tudja befolyásolni a gondolatainkat, érzelmeinket, viselkedésünket. A könyvet forgatva forradalmi megállapításokat, elképesztő érdekességeket tudhatunk meg a szervezetünk komplex rendszeréről.

Az év szépirodalmi könyve – Náray Tamás: Apám szerint (Libri Kiadó)

Náray Tamás bebizonyította, hogy a történelmi családregény műfaját kellő alapossággal ismeri és érti, éppen ezért magabiztosan tudja megteremteni a fiktív térben saját, több szálon futó történeteit is. A Zarah és Barbara című nagysikerű trilógiák után a szerző intimebb lépésre szánta el magát, ugyanis múltjának, gyermekkorának emblematikus alakját teszi meg főszereplőnek, aki nem más, mint az édesapja. A lapokon keresztül egy olyan családfő képe rajzolódik ki, aki a tisztesség és a felelősségvállalás szabályrendszere szerint éli életét, aki bölcs meglátásaival, tanácsaival a szeretet útján tereli a hozzá legközelebb állókat. A könyv az ő személyének állít emléket.

Az év tényirodalmi könyve – Edith Eva Eger: A balerina (Openbooks)

Edith Eva Eger magyar származású holokauszttúlélő, aki 1949-ben férje oldalán emigrált az Egyesült Államokba, ahol pszichológusi diplomát szerzett. Gyermekként arról álmodozott, hogy híres balerina lesz, ám a II. világháború kitörésével egészen máshogy alakult a sorsa. Auschwitzba került, ahol saját bőrén tapasztalta meg a szisztematikus kegyetlenséget. Ám hiába volt a szögesdrót és a megfélemlítés, az álmokat és a reményt nem vehetik el az embertől! A szerző könyve nemcsak a túlélésről, hanem a választás szabadságáról, valamint az újrakezdés erejéről is szól. Megható, megrendítő és felemelő – valódi útmutató a reményhez.

Az év legsikeresebb debütáló könyve – L. Dézsi Zoltán: A Korda (Free Spirit Publishing)

L. Dézsi Zoltán tudósított az athéni és a pekingi paralimpiai játékokról, volt híradós műsorvezető, készített életrajzi filmet, de dolgozott a Kékfény című bűnügyi magazin riportereként is. Az információátadás a szenvedélye, nem is csoda, hogy Magyarország egyik legismertebb táncdalénekesének, Korda Györgynek és feleségének, Balázs Klárinak élettörténetét az ő tolmácsolásában ismerheti meg a nagyérdemű. A legendás házaspár őszintén mesél pályafutásukról, magánéletük különös pillanatairól és a kettejük között máig tartó szerelemről.

Az év történelmi tényirodalmi könyv – G. Fodor Gábor: Orbán kontra Soros (Közép- és Kelet-európai Történelem Kutatásáért Közalapítvány)

G. Fodor Gábor politológus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója. Könyvében két meghatározó magyar szereplő, Soros György és Orbán Viktor kapcsolatának izgalmas és ellentmondásos történetét tárja fel. A közös szellemi egyetértés az idő elteltével útelágazáshoz vezette az üzletembert és a nagy tervekkel érkező politikust. Az ígéretes együttműködés azonban hamar szembenállásba fordult, kapcsolatuk mára világszinten is szimbolikus jelentőséget nyert.

Az év üzleti könyve – Sólyomi Dávid: Túl az osztalékon (A4C Books)

Ritka az olyan eltökélt és tudatos befektető és vállalkozó, mint amilyen Sólyomi Dávid. Részvényekből passzív jövedelem, befektetési portfóliók összeállítása – mindez a kisujjában van. A szerző kezén fogja az olvasót és feltárja előtte a pénz varázslatos világát. Többek között választ kaphatunk arra is, hogy kellő tudatossággal és tervezettséggel hogyan építhetünk stabil anyagi hátteret magunknak. A közérthető útmutató évszázadok óta működő pénzügyi stratégiákra épül, amelyekkel valódi passzív bevételi forráshoz juthatunk.

Az év határon túl legnépszerűbb könyve – Bán Mór–Karády Anna: Lillafüredi karácsony (Hitel Kiadó)

A Hunyadi című regényeposz szerzője, Bán Mór, valamint A füredi lány című történelmi regény megalkotója, Karády Anna egy egészen egyedülálló, közösen jegyzett történettel lepte meg a múlt szerelmeseit. Feszes tempójú kémtörténet, káprázatos díszletek, fokozódó feszültség, és persze Lillafüred mesebeli helyszíne mintha csak filmvászonra kívánkozna a krimi jegyeit is magában hordozó szövevényes regény. A kötet a megjelenés után szinte rögtön karácsonyi bestsellerré vált.

Az év gyerekkönyve – Bartos Erika: Bogyó és Babóca – Ki kicsoda? (Magánkiadás – Pozsonyi)

A kortárs meseirodalom nagy építészét tisztelhetjük Bartos Erikában. Nélküle és szívmelengető történetei nélkül nem lenne ugyanolyan az esti mese jelentős ideje. Fontos szerzője ő a gyermekeknek, fontos a gyermekeket nevelő felnőtteknek is, hiszen rajzaiból, játékos mondataiból gondosan tervezi meg azt a képzeletbeli világot, amelyben az egész család otthonosan érezheti magát. A szerző különleges kötetében a meseszereplőket valódi, természetbeni alakjukban ismerhetjük meg. Megtudhatjuk, hogyan élnek a katicabogarak, mit esznek a csigák, vagy hogy milyen hatalmas egy igazi szarvasbogár.

Az év pszichológiai könyve – Bibók Bea: Ellopott felnőttkor (Libri Kiadó)

Bibók Bea pszichológus és szexuálpszichológus neve szakmai körökben jól ismert, ám a köztudatba a parentifikáció folyamatát leíró, Ellopott gyermekkor című kötetével robbant be, amely alapjaiban változtatta meg a rossz kötődési mintákról és a szülő-gyerek viszonyról kialakult képünket. Ennek folytatásaként jelent meg az Ellopott felnőttkor, amely részleteiben tárja fel az infantilizálás mögött húzódó pszichológiai okokat, valamint megmutatja, hogy milyen láthatatlan károkat okozhat a túlzott gondoskodás. A szerző pszichológusi tapasztalatokra építve segít felismerni és felszámolni a családon belüli éretlenség ördögi körét.

Az év gasztronómiai könyve – Borbás Marcsi: Magyarország finom (Stratcomm. Kft.)

Borbás Marcsi, akire érdemes hazánk ikonikus Gasztroangyalaként hivatkozni, a kulináris kalandozásai során időről időre tematikus receptgyűjteményekkel lep meg minket. Segít abban, hogy mélyebben is megismerjük Magyarország tradicionális ízvilágát. Könyve ízeken és illatokon át vezet el bennünket a téli ünnepek fogásaihoz: disznótorok, böjti fogások, karácsonyi menük és nagymamák süteményei elevenednek meg a lapokon keresztül.

Emlék- és életműdíjak

Libri irodalmi emlékdíj – Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok (Jelenkor)

A kortárs magyar költészet utánozhatatlan egyénisége ebben az évben hagyott itt minket, mérhetetlen, fájó űrt hagyva maga után. Ám hagyatéka nem csupán a hiány, hanem temérdek nagy ívű lírai alkotás, gyönyörű szómontázs, csalhatatlan figyelem, egyedülálló tudáskorpusz. Tolnai Ottó művészi nagyságának az eredetileg 1992-ben megjelent Wilhelm-dalok című kötettel állítanak emléket. Versből építkező regény, majd regényből keletkező eposzi nagyság kerekedik ki az életmű kultikus darabjából.

Szerzői életműdíj gyerekirodalom kategóriában – Csukás István és Sajdik Ferenc illusztrátor

Egyszer volt hol nem volt, élt egyszer egy csupaszív, mindig mosolygós, fantasztikus képzelőerővel megáldott meseíró, akinek fejéből olyan híres mesefigurák pattantak ki, mint Pom Pom, Süsü, A nagy ho-ho-horgász vagy éppen Mirr-Murr. Az írót Csukás Istvánnak hívták, akinek szívmelengető történetein gyermekek ezrei nőttek fel. Ám az igazán jó mesék a hozzájuk illő, karakteres illusztrációkkal válhatnak örökérvényűvé. Sajdik Ferenc magyar grafikus és karikaturista varázsolta vizuálisan egyedülállóvá, szívünknek oly otthonossá Csukás világát.