A világhírű Kossuth-díjas zenész, zeneszerző, producer, előadóművész kifejtette: tizenhat éves kora óta elkötelezettje a progresszív rockzenének, azzal együtt, hogy a karrierjében sok más műfaj is jelen volt.

„Mihail Gorbacsov több mint húsz évvel ezelőtt mondta nekem a stúdiómban, hogy ezt a zenei irányzatot azért tiltották évtizedeken át a kommunizmus idején, mert a hetvenes években a diákság intellektuális, urbánus, akadémikus szabadelvűségének zenéje volt. Ezt játszotta Angliában a Jethro Tull; az Emerson, Lake & Palmer; a King Crimson vagy a Genesis, és erre volt aztán válasz az amerikai dzsesszrock, a Weather Report. A hetvenes évek közepén tinédzser srácként teljesen oda voltam ezekért a zenékért, és miután a kommunista rendszer nem engedte számomra, hogy itthon érvényesüljek, és tizenhétszer elutasították az útlevélkérelmemet, Nyugatra távoztam. Azóta ötven éve járom a világot, és ez a zene, amit a közönségnek átadunk, ezt a tartást mutatja” – mondta Leslie Mandoki.

Felidézte, a Mandoki Soulmates tavaly augusztusi budapesti koncertje arról szólt, hogy mindannyian érzik: az egész világ a krízisek labirintusában van, miközben az iránytű elveszett.

„Egyszerű arról dalt írni, ki ellen vagy kiért vagyunk, de a mi dalaink arról szólnak, hogy nekünk ott is hidakat kell építeni, ahol a viszály már a hídpilléreket is elmosta” – fogalmazott a zenész a Kossuth rádió műsorában. Kitért arra, hogy A Memory of Our Future című lemezüket az év albumának választották Amerikában, „ahol Woodstock óta soha nem volt ilyen nagy igény átgondolni, mi zajlik körülöttünk”, és Németországban is van fogékonyság a közönség részéről a kritikus megközelítésre.

Úgy vélte, hogy amikor ilyen vészterhes idők vannak, a zenészeknek alázatos tisztelettel kell visszaadniuk a közönségnek azt a szeretetet és törődést, amit tőle kaptak.

„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a Mandoki Soulmates-ben világhírű zenészekkel dolgozhatok együtt; ha mindenki elhozná, 35 Grammy-díj lenne az asztalon. A kezdeteknél ott volt Greg Lake az Emerson, Lake & Palmerből, Jack Bruce a Creamből, Ian Anderson a Jethro Tullból, David Clayton-Thomas a Blood, Sweat & Tearsből, Bobby Kimball és Steve Lukather a Totóból, Chris Thompson a Manfred Mann's Earth Bandből és John Helliwell a Supertrampből, hozzájuk csatlakozott később Peter Frampton, Al Di Meola, Richard Bona és mások, így alakult a csapat több generációssá” – sorolta Leslie Mandoki.