A napfény íze átfogó vízió a 20. századról, amelyet egy magyar zsidó család történetén keresztül mutat be. A film operatőre Koltai Lajos, főszereplői olyan nemzetközi sztárok, mint Ralph Fiennes, Jennifer Ehle, Rosemary Harris és Rachel Weisz, producerei Hámori András és Robert Lantos voltak. Az alkotásnak 1999-ben, a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon volt a világpremiere, majd három Európai Filmdíjat nyert, a legjobb forgatókönyv, színész és operatőr kategóriában.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Nemzeti Filmintézet (@nemzetifilmintezet) által megosztott bejegyzés

A fesztiválközönség állva tapsolva fogadta a 87 éves Oscar-díjas rendezőt, akit a színpadon Thierry Frémaux fesztiváligazgató méltatott: nagyon aktuálisnak, egyben igazi filmklasszikusnak nevezte A napfény ízét. „Az álló taps nem nekem szólt, hanem a filmnek” – mondta az InfoRádióban Szabó István. A Nemzet Művésze, aki filmtörténetet tanult és tanított is, klasszikusnak a XX. század elején, közepén készült alkotásokat tartja, köztük Szergej Eisenstein, Vittorio De Sica filmjeit: a Biciklitolvajokat, a Csoda Milánóbant, illetve Federico Fellini, Ingmar Bergman, Luis Bunuel, Andrzej Wajda rendezéseit.

„Azért készítünk filmet, hogy közölni tudjunk olyan színészekkel, akik a karaktereknek emberi arcot tudnak adni. Ha elkészül egy történet, abban reménykedünk, hogy a néző a filmből valamit hazavisz, és tapasztalattá, emberi érzelemmé válik benne, amiből tanulni lehet és érezheti, hogy nincs egyedül a problémájával” – magyarázta a rendező, hozzátéve, hogy akinek nincs közölni valója, jobban teszi, ha például főz egy finom levest, ami szintén nagy örömet tud okozni.

Nem szabad azt hinni, hogy az Oscar-díj az embernek a saját sikere, mert amíg a filmet csinálja, szüksége van mindenki tehetségére. Az alkotótársak nélkül egy film nem működik, ezt nem szabad később sem elfelejteni – emelte ki. A hollywoodi filmakadémia a magyar játékfilmek közül elsőként díjazta Szabó István Mephistóját. „Nem én egyedül készítettem a filmet. Kiváló színészek voltak az alkotótársaim, mint Klaus Maria Brandauer, egy fantasztikus operatőr, Koltai Lajos, vagy a filmet gyártó Óvári Lajos” – mondta a rendező.

Szabó István úgy tapasztalta, hogy közép-európaiként – amiben Magyarországon kívül Csehország, Szlovákia, Lengyelország mellett még Ausztria és Németország egy része is beletartozik – az emberek magánéletébe is beleszól a történelem. Minden családban találunk valakit, aki a történelem áldozata lett, akár katonaként, hadifogolyként. A közép-európai sors azt jelenti, hogy időközönként átsöpör a történelem az emberek életén, ezt a borzasztó sodró szelet az 1938-ban született rendező párszor átélhette.

Arról, hogy a 2020-ban bemutatott Zárójelentés után készül-e új filmmel, azt mondta, hogy bár vannak gondolatai, a munkába beleszól a fizikai állapota is: „Egy film elkészítéséhez 60-70 embert kell irányítani, energiát, lendületet adni, amihez százszázalékos egészség kell."

Az újonnan bemutatott magyar filmek közül Szimler Bálint alkotását, a Fekete pontot emelte ki a Kossuth-díjas filmrendező.