Infostart.hu
eur:
384.99
usd:
329.48
bux:
116401.67
2026. január 7. szerda Attila, Ramóna
A Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola kórusa énekel az Élet Menete rendezvényen a budapesti a Várkert Bazárnál 2025. május 11-én. A holokauszt áldozataira emlékező, 21. alkalommal megrendezett séta résztvevői a Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékműtől vonultak a Várkert Bazárhoz.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Izrael megvédése állt az Élet menete középpontjában

Megtartották az Élet menetét vasárnap Budapesten; a holokauszt áldozataira emlékező, 21. alkalommal megrendezett séta résztvevői a Cipők a Duna-parton emlékműtől a Lánchídon át a Várkert Bazárhoz vonultak, ahol Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt: az Izrael elleni 2023. október 7-i terrortámadás megrendítette azt a hitet, hogy ami a zsidósággal a 20. század közepén történt, az egyszeri és megismételhetetlen borzalom volt.

Az esemény kezdetén az V. kerületi Széchenyi rakparton található Cipők a Duna-parton emlékműnél - amely az 1944-45-ban a nyilasterror idején a folyóba lőtt zsidóknak állít emléket - Michel Gourary, az Élet menete nemzetközi szervezetének európai igazgatója mondott beszédet.

Felidézte, hogy 1944 májusa és júliusa között 8 hét alatt 437 ezer zsidót deportáltak Magyarországról Auschwitzba, ami az egyik leggyorsabb és legbrutálisabb deportálás volt az egész holokauszt során. Ez nem történhetett volna meg a magyar hivatalnokok és a magyar csendőrség közreműködése nélkül - tette hozzá.

Azt is kiemelte: 2004 óta a magyar állami vezetők - köztük Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök is - elismerte a magyar állami és köztisztviselők, rendőrök és csendőrök felelősségét a holokauszt idején.

A menet - élén elektromos kisbuszokkal utazó holokauszt-túlélőkkel - a sófár hangjára indult el, amelyet Verő Tamás főrabbi szólaltatott meg.

A menet elején vonult Bóka János, európai ügyekért felelős miniszter, Maya Kadosh, Izrael magyarországi nagykövete és Robert Palladino, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint Grósz Andor is.

Grósz Andor a Várkert Bazárhoz megérkezve, az ott felállított színpadon azt mondta: az Élet menetének 2025-ben talán fájóbb az aktualitása, mint bármikor az elmúlt évek során.

"Nemcsak a múlt áldozataiért menetelünk ma, hanem azokért is, akik ma is veszélyben vannak, akik ma is túszok, akik ma is célpontjai a gyűlöletnek, és azokért is, akik ma olyan helyen élnek, hogy joggal félhetnek kimondani: zsidó vagyok" - fogalmazott.

Azt mondta, sokáig hitt a "soha többé" ígéretében, abban, hogy ami a zsidósággal a 20. század közepén történt, az egyszeri és megismételhetetlen borzalom volt, bízott abban, hogy az emberi természet képes tanulni, a társadalmak képesek immunissá válni a gyűlöletre, és a sötét eszmék el fognak tűnni, ha közösen elutasítják őket.

Szerinte azonban 2023. október 7-e megrendítette ezt a hitet, mert az a nap, és mindaz, ami azóta történt - az antiszemitizmus új hulláma, a gyűlölet új, már nem nyílt, de annál alattomosabb nyelve - arra emlékeztetett: "ami volt, újra történhet", az emberi természet nem változik meg magától, és a társadalmak, ha nem vagyunk éberek, nem védőbástyái, hanem terjesztői lehetnek a gyűlöletnek.

Úgy értékelte: Izrael ma a létbiztonságáért harcol, sokan nem a védekező, hanem a támadó oldalára állnak, és ismét szembesülni kell azzal, hogy a világ gyakran nem a tényeket, hanem az előítéleteket hallja meg.

Szerinte elmúlt az az idő, amikor vakon hihettek a "soha többé" hangzatos jelszavának, most meg kell mutatniuk, hogy erősek, hogy össze tudnak fogni, és ki tudnak állni magukért. Együtt képesek vagyunk megállítani a gyűlöletet, a rasszizmust, a kirekesztést - hangoztatta.

"Ezért vagyunk itt. Hogy újra és újra elmondjuk: nem hagyjuk, nem engedjük, hogy az emlékezés elhalványuljon, nem engedjük, hogy a múlt borzalmait elfelejtsék vagy relativizálják" - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy ezt a harcot az emlékezés, tudás, a tanítás, a bátorság eszközeivel és a közösség erejével vívják meg.

"A zsidó nép él, és amíg él, emlékezni és emlékeztetni fog" - mondta Grósz Andor.

Maya Kadosh izraeli nagykövet arra emlékeztetett: Izrael állama nem csupán egy nemzet, hanem létszükséglet, ez a válasz kétezer év vándorlására. Elszántak vagyunk, hogy mindig megőrizzük a zsidó államot, hogy fenntartsuk védelmi erejét, az Izraeli Védelmi Erőket, és hogy biztosítsuk: soha többé ne kelljen zsidó gyerekeknek a halállal szembenéznie pusztán azért, mert zsidók - jelentette ki.

Ugyanakkor arra figyelmeztetett: még mindig vannak, akik a pusztulásukat akarják, nemcsak bántani akarják, hanem el akarják törölni őket, nyíltan gyűlöletet szítanak ellenük, és a túszaikat Gázában tartják.

Szerinte azonban a zsidó nép ma már nem védtelen. Megesküdtünk, hogy soha többé, és ez az elhatározás nem törik meg - hangoztatta.

Hozzátette: emlékezni fognak, a gyermekeiket igazságra nevelik, és megvédik az otthonukat és a jövőjüket, nem hagyják, hogy a történelmet meghamisítsák vagy elfelejtsék.

Címlapról ajánljuk
Hóhelyzeti tapasztalatok – Nyomatékos kérései vannak a lakosságtól az operatív törzsnek

Hóhelyzeti tapasztalatok – Nyomatékos kérései vannak a lakosságtól az operatív törzsnek

A hóhelyzettel foglalkozó operatív törzs ülése után Mukics Dániel tűzoltó alezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője számolt be az országos helyzetről és kérte a lakosságot néhány dologra az elmúlt 24 óra tapasztalatai alapján.
Donald Trump elképesztó katonai akciója: levágták a kígyó fejét, de mire megy ki a játék?

Donald Trump elképesztó katonai akciója: levágták a kígyó fejét, de mire megy ki a játék?

Az Egyesült Államok hadereje január 3-án, szombat hajnalban egy 150 repülőgépet igénybe vevő katonai akció keretében behatolt Venezuela területére, majd elfogta a dél-amerikai országot vezető Nicolás Maduro elnököt és feleségét. A Maduro házaspárt az Egyesült Államokba szállították, ahol „narkóterrorizmussal”, drogcsempészettel és fegyverbirtoklással összefüggő vádakkal néznek szembe. Maduro hétfőn ártatlannak vallotta magát, mondván, „becsületteljes ember”. Habár a hadművelet előtt Washingtonban rezsimváltó háborúról sugdolóztak, és Donald Trump vasárnap arról beszélt, hogy az USA átvette az irányítást Venezuela felett, mégis Maduro alelnökét, Delcy Rodríguezt iktatták be utódjának. A Nyugat által illegitimnek aposztrofált Maduro tehát ment, de a rezsimjéből látszólag minden más megmaradt – miközben a diadalittas Trump más országokat is beavatkozással fenyegetett meg. De miért döntött Trump a venezuelai elnök ily módú eltávolítása mellett?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×